A kanadaiak 2005-ben fejenként 735 dollárt költöttek gyógyszerre, amivel az amerikaiak után a másodikak a világranglistán.
Bár az utóbbi húsz év során az észak-amerikai ország lakosságának elöregedése és az új gyógyszerek megjelenése az egészségügy-finanszírozás bővülésénél és az inflációnál is gyorsabb ütemben fokozta a gyógyszerkiadásokat, a kanadai Egészségügyi Tájékoztatási Intézet (Canadian Institute for Health Information) szerint 2005-ben az összes kiadásoknak csak mintegy 39 százalékát fedezték közforrásokból. A „csak" szócska magyarázata az, hogy eközben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországainak átlaga ugyanekkor 64,5 százalék volt.
„Épp azok nem kapnak az OECD-országok belivel azonos mértékű támogatást vényköteles gyógyszereikhez, akik a leginkább rászorulnának Kanada gyógyszerellátási rendszerére" – mondotta a Scripnek Russel Williams, a kanadai innovatív gyógyszergyártók szervezetének, az Rx&D-nek elnöke.
Hozzátette: „Azt is észleljük, hogy a kiadások növekedése legnagyobb részt a generikumoknak tulajdonítható". Rámutatott, hogy az IMS Health egy jelentése szerint a márkásgyógyszerek forgalma mindössze 1,4 százalékkal nőtt, miközben a generikumoké 21 százalékkal. „A kanadai betegek", úgymond, „évtizedek óta túlságosan sokat költenek generikus termékekre, és a kormányoknak alaposabban szemügyre kellene venniük a problémát." Williams szerint a generikumgyártók azon állításai, melyek szerint a szabadalmazott gyógyszerekre vonatkozó reguláció újabb módosításai kiterjesztik az illető készítmények szabadalmi védelmét, ellentétesek az ország legfelsőbb bíróságának egy döntésével és a gyógyszerkiadások növekedéséhez vezetnek, egyszerűen nem igazak. „Ha fenntartják ezt az álláspontjukat", vélekedett, „lehetséges, hogy állások szűnnek majd meg a [kanadai] kutató-fejlesztő gyógyszergyártásban, és csökkenek majd az ide befektetett összegek is."
Az elnöknek megggyőződése, hogy a generikumgyártók egy, a regulációs rendszerben hagyott jogi kiskaput igyekeznek mindenáron megtartani, amelynek segítségével gyorsabban tudják piacra dobni termékeiket.
Az Egészségügyi Tájékoztatási Intézet becslése szerint 2007-ben Kanadában már összesen 27 milliárd dollárt költöttek gyógyszerre, eközben azonban a vényköteles készítményekre fordított kiadások továbbra is gyorsabban emelkedtek a szabadon vásárolható szerekre kiadott összegeknél. Előbbiek forgalma tette ki, állítja az intézet, a tavalyi összes ilyen jellegű kiadás 84 százalékát.
A kanadaiak gyógyszerfogyasztásában egyébként a kutatások szerint területi különbségek is megfigyelhetők: Brit-Koluimbiában, Manitobában, New Brunswick-ban és Ontarióban rendre 660, 710, 910 és 878 dollár az átlag. Változatos személyenkénti-és-évi növekedési rátákat regisztrálnak: a legnagyobb mértékben, 11,7 százalékkal Új-Foundland és Labrador lakosai növelték gyógyszerkiadásaikat, miközben ez a plusz Quebecben mindössze 5,6 százalék volt.
A tartományok más és más arányban járulnak hozzá a gyógyszerek finanszírozásához: a vénykötelesek költségeinek minimum 32 (New Brunswick), maximum 53 százalékát vállalják magukra. A kanadaiak 2005-ben fejenként 735 dollárt költöttek gyógyszerre, amivel a második, az amerikaiak utáni pozíciót szerezték meg a világranglistán.