• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Hogyan állítsunk meg egy újfajta szívrohamot?

Lapszemle Forrás: Népszabadság

Rosszindulatú hackerek átprogramozhatják a pacemakert, hogy az egészségkárosító módon működjön.

A beültetett szívritmus-szabályozók, azaz pacemakerek megvédik az embereket a szívrohamoktól. De ehhez a biológiai biztonság mellett a digitálisról is gondoskodni kell. A Harvard kutatói szerint azonban egyes, kereskedelemben forgalmazott rádió adó-vevők is módosíthatják a pacemaker által használt rádiójeleket.


Az orvosok normális esetben ezt arra használják, hogy megfigyeljék, illetve átállítsák a beültetett ritmusszabályozót, de rosszindulatú hackerek ugyanilyen módon átprogramozhatják a pacemakert, hogy az egészségkárosító módon működjön, vagy akár le is meríthetik a benne lévő elemet.


A beültethető orvosi eszközök védelme azonban nem egyszerű kérdés, mivel nehéz megkülönböztetni a rosszindulatú kommunikációt a szükséges orvosi átprogramozástól. Az egyik megoldás a rádiójelek kódolása lehet, ám így előfordulhat, hogy baj esetén az orvos sem tudja feloldani a titkosítást. A kutatók javaslata szerint azonban egy őrszerkentyű viselése egyszerű és biztonságos lenne: a pl. karóra jellegű készülék mindenféle támadást elhárítana, szükséges beavatkozás esetén pedig csak le kéne venni a betegről.

Azért ezzel a megoldással is több probléma van: egyrészt ennek a védelmét is ki kell alakítani, másrészt a folyamatos kommunikáció miatt az orvosi eszköz energiája is fogy, harmadrészt gondoskodni kell arról is, hogy mi történik sérülése vagy elvesztése esetén. És persze vészhelyzetben nem biztos, hogy megtalálja az orvos. Ráadásul az is kérdéses, hogy a hackertámadás egyelőre minimális veszélye miatt szükség van-e újabb készülékre, meg egyáltalán, ekkora felhajtásra.