Iskolafogászat: később jönnek a bajok

A szakemberek tapasztalata: középiskolás korunk végéig még többnyire jók a fogaink. Utána keletkeznek lyukak az addig jól működő ellátási rendszeren. A szülő, a pedagógus, a gyerek s talán még a nagyszülő is kell ahhoz, hogy kialakuljanak, és később automatikussá váljanak a megfelelő szokások a fog- és szájápolásban - mondta el Katonáné Kocsis Enikő gyermekfogorvos, a kaposvári Petőfi óvoda egészségnapi rendezvényén.

Katonáné Kocsis Enikő szerint mégis általában nyolcadikos korig nincs különösebb gond a gyerekek fogaival, a többség teszi a dolgát. Később kezdődnek a problémák, és főként a vidéki diákok körében. Azoknál, akik nem annyira figyelnek oda a fogápolásra, s ha visszarendelik őket az iskolafogászatra, nem mindig érkeznek meg. - Azt mondhatom - tette hozzá a doktornő -, nyolcvan százalék, aki visszajön, ha hívjuk. Persze ez nem csupán a gyerek hibája, mindenki szalad, a vidékiek még inkább. De azért volt olyan esetünk is, hogy a tanárnő hozta vissza az ötödikes gyereket kezelésre.

Most szeretnénk kialakítani azt a rendszert, hogy az iskolafogászatra is előre megadott időpontra lehessen érkezni. A szakma szerint a gyermekek fogászati kezelésében első helyen nem a gyógyítás, hanem a megelőzés áll. Éppen ezért nagyon fontos a fogmosás, amit már az első fogak megjelenésével el kell kezdeni, hogy aztán megszokott, mindennapos rutinná váljon. A fogazat egészségét ugyanakkor a megfelelő táplálkozás is biztosítja. Éppen ezért ne kerüljön a gyermek táplálékai közé túl sok édesség, ami persze nem azt jelenti, hogy tilos a csokoládé, cukorka, sütemény fogyasztása. Lehetőleg csak a főétkezések után egyen édességet a gyerek, s fogyasszon minél több tejet, tejterméket, gyümölcsöt, zöldséget, jól megrágva.