Jó munkát, Magyarország!

Várhatóan az önkormányzatokat terheli a rendszeres szociális segélyből élők közfoglalkoztatási lehetősége és felelőssége a jövő évtől. A számuk csökkentésében érdekeltek is lesznek, mivel a segélyek kifizetéséhez 15 százalékos önrészt kell biztosítaniuk, míg ha inkább közfoglalkoztatásra költenek, akkor mindössze öt százalékot kell saját büdzséből finanszírozniuk. A munkaügyi tárca által elkészített - társadalmi vitára szánt - szakmai anyagban ezek mellett az is szerepel, hogy 2009-ben összesen 46,5 milliárd forint fordítható közcélú foglalkoztatásra annak érdekében, hogy kevesebb „RSZS"-es legyen.

Júniusban kétszázezren voltak, s évente mintegy hatvanmilliárd forintba kerülnek a segélyek, kalkulálni kell azonban a kieső adóval és járulékokkal, amelyek az államkasszát gazdagítanák, ha legális munkát végeznének a nyílt munkaerőpiacon – mondta el a Világgazdaságnak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. A tervezet szerint az egészségügyi helyzetük miatt munkára képtelenek, a legalább három gyermeket egyedül nevelők, valamint az 55 év felettiek automatikusan benne maradhatnak a rendszeres szociális segélyt kapók körében. Dávid Ferenc hozzátette, „rendet, szigort és következetességet várunk a kormánytól és az önkormányzatoktól. Ha az új rendszer szabályai könnyen kijátszhatók, a változtatások nevetségessé és eredménytelenné válnak."

A VOSZ úgy látja, szűkíteni kell a pénzbeli ellátások körét és összegét ahhoz, hogy ne érje meg segélyen élni, a segély mellett feketén dolgozókat pedig szankcionálni kell. Csak mentális és egészségügyi okok miatt fogadják el a „távol maradást" a munka világától. Ehhez azonban komoly minősítési rendszer szükséges, amelyből kiderül, ki az, aki tényleg nem tud dolgozni, tőlük nem szabad elvenni a megélhetésükhöz szükséges egyetlen bevételi forrást - hangsúlyozta Dávid.