Kellnerék esete az oltási szövődménnyel

Csaknem hárommillió forintos perköltséget kellene megfizetnie a gyermekkorában védőoltás miatt lebénult Kellner Szilvia szüleinek, miután pert veszítettek a magyar állammal szemben. A család nem tudna fizetni, erre rámehet a házuk, ráadásul továbbra is úgy érzik: nekik van igazuk.

A Kellner család kálváriája 1986-ban kezdődött. Néhány nappal azután, hogy lányuknak beadták a gyermekparalízis elleni kötelező védőoltást, a kislány az egyik reggel nem állt fel. Másnap már felülni sem tudott. A kétségbeesett szülőkkel a budapesti Szent László kórházban közölték a hírt: Szilvia oltási szövődmény következtében lebénult. A vizsgálat kiderítette, hogy az oltóanyag okozta a bajt. A családfő, Kellner László elmondta, hogy mivel kötelező volt beadatni a védőoltást, az egészségügyi törvény alapján az államnak teljes körű kártalanítási kötelezettsége van.

Szilvia képviseletében kártérítési pert indítottak a magyar állam ellen, a bíróság 1987-ben „fájdalomdíjként" a lánynak 800 ezer forint nem vagyoni kártérítést, illetve a rehabilitációs kezeléséhez költségtérítési járadékot, Szilvia édesanyjának pedig úgynevezett jövedelempótló járadékot ítélt meg. A Kellner család az elmúlt 23 évben több alkalommal is újabb pereket indított az állam ellen a járadékok összegének emeléséért. Kellner Lászlóné a sorozatos pereket azzal indokolta, hogy Szilvia nem képes ellátni magát, így egyáltalán nem hagyhatják magára, a nap 24 órájában teljes ellátásra szorul, még a kerekes székkel való közlekedésben is segíteni kell. A család nem tud csak autóval közlekedi, a tömegközlekedést képtelenek igénybe venni.

Kellnerék úgy érezték, nekik is jár kártérítés amiatt, hogy a lányuknak beadott védőoltás „szövődményeként" az ő életük is gyökeresen megváltozott, pontosabban hogy szülőkként ők is kényszerpályára kerültek. Ezért 2007-ben ismét pert indítottak az állam ellen úgynevezett nem vagyoni kártérítést követelve amiatt, hogy nem úgy élik az életüket, mint más „normális" család. Kellner László négymillió, a felesége pedig hétmillió forint megítélését kérte a bíróságtól. A per jogerősen lezárult: a Legfelsőbb Bíróság elutasította Kellnerék keresetét azzal, hogy az állam önként ugyan fizethet, de a bíróság erre nem kötelezheti, mivel a kártérítési igény öt évvel Szilvia lebénulása után elévült.

Kellnerék nem fogadtak ügyvédet. Egyrészt sokáig nem is találtak olyat, aki elvállalta volna a képviseletüket, később már pénzük sem volt rá. A szülők egyébként igazságtalannak tartják a jogerős ítéletet, ők most is úgy gondolják, hogy az állammal szemben a járadékok emeléséért indított pereik megszakították az elévülést. A Legfelsőbb Bíróság szerint tévednek.

- Miután elutasították a keresetünket, csaknem hárommillió forint perköltség megfizetésére köteleztek minket - mondta el a Népszabadságnak Kellner Lászlóné - majd hozzátette, hogy - igazságtalannak, méltánytalannak és erkölcstelennek tartják, hogy a károsult fizessen a károkozónak. Az adóhatóság már szeptember közepén fizetési felszólítást küldött, a 15 napos határidő régen letelt. A szülők kétségbeesésükben a politikusokhoz fordultak. Levelet írtak például mind a 386 országgyűlési képviselőnek, akik közül hárman válaszoltak a megkeresésükre.

Egyikük, Gyenes Géza (Jobbik) interpellált is az ügyükben azt tudakolva, van-e rá mód, hogy az állam elengedje a perköltséget. Válaszában Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter azt mondta: a bíróság által megítélt perköltséget az állam utólag nem engedheti el. Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy a minisztérium felveszi a kapcsolatot az érintett családdal, és amennyiben jogi lehetőség van rá, minden törvényes segítséget meg fognak adni a számukra. A tárcavezető ezt október 4-én jelentette be. Kellnerék azóta várják a minisztérium jelentkezését. A szülők kegyelmi kérvényt írtak Schmitt Pál államfőnek is. A köztársasági elnöki hivatalból érkezett válasz szerint polgári perben erre nincs lehetőség, az államfő csak büntetőeljárásban élhet kegyelmi jogával.