Kérik a következőt – nyugatra csábított orvosok

Kétezer orvos tagadja meg februártól az önkéntes túlmunkát: egy hét múlva kezdődik az orvosok tiltakozó akciója. Ez még akkor is komoly gondokat okozhat, ha a 2500 felmondónyilatkozat egyelőre még nem élesedik be. Ám hogyan lehetséges, hogy ennyi orvos állást talál Nyugat-Európában? Hova tűntek az ottani doktorok? A helyzetet jól érzékelteti a magyar orvosok két új célországának, Olaszországnak és Spanyolországnak a példája - írja a heti Válasz.
Itáliában 1980-ban még 17 ezer medikus volt, öt évvel ezelőttre a számuk hatezer alá süllyedt. Nem csoda, az orvosképzés mindenféle egyetemi oktatásnál drágább, s minek költsenek rá, ha a dél-amerikai olasz kivándorlók gyermekeinek, például a venezuelaiaknak minden vágyuk, hogy fehér köpenyben térjenek vissza az óhazába? Spanyolország évtizedekig arra rendezkedett be, hogy latin-amerikai doktorokat szerződtessen, külföldi orvosaik 75 %-ka tengerentúli. Ám a betelepülők közül csak kevesen tudnak szakorvosi oklevelet szerezni, ezért a dél-amerikaiak többsége örök rezidens marad, és végzi a kórházi kulimunka zömét.

A keletiek most őket váltják, ahogy Franciaországban a volt francia gyarmatokból, Angliában pedig a volt brit gyarmatokról érkezőket.
A Heti Válasz bemutatja az európai kavalkádot, a Svájcba távozó németeket, az Angliába menő svéd doktorokat, a Portugáliába átjáró spanyol orvosok ezreit, a helyszínen kutatja, milyen körülmények közé kerülnek a magyar orvosok Németországban (általában a keleti tartományokba és vidékre kerülnek), és eloszlatja azt a legendát, hogy a svédeknél mínusz negyven fokban motoros szánnal teljesítenek szolgálatot az oda kivándorló orvosok.

Mindezeken túl a lap elvezeti az olvasót Marosvásárhelyre, a határon túli egyetlen magyar orvosképző egyetemre, ahol szintén óriási a feszültség. Az ott végzett orvosok harmada, egyes évfolyamok szinte teljes egészében Magyarországra távoztak.