Kisebb nyugdíj - hosszabb időre

A sajtóban az elmúlt napokban mint az alap működéséből fakadó deficit jelent meg az az 500 milliárd forint, amit a költségvetésből kell pótolni. A nyugdíjszakértők szerint azonban az 1997-es reformmal bevezetett magánpénztári rendszer tudatosan vállalt hatása volt ez. A reform alapelve volt - és az államháztartási törvénybe is beépült -, hogy a nyugdíjalapból kieső (az idén mintegy 340 milliárd forint, a jövőben tovább növekvő) összeget a központi költségvetésből kell pótolni - a kiesés nem vezethet a járulékmérték növeléséhez, illetve az ellátórendszer szűkítéséhez.
A további forrásszűke is a reformra vezethető vissza. Az induláskor megállapított feltételekhez képest ugyanis a mostani járulékszint 1,5 százalékponttal alacsonyabb, ami miatt további mintegy 140 milliárd forint költségvetési forrásra szorul a nyugdíjalap.

Az ONYF szerint e tétel relatív súlya a kiadások fedezetében a 2006. évinek mintegy a harmadára esett vissza a 2007. évi járulékmérték-növelés hatására. A szakértők szerint nem javítják az alap egyensúlyi helyzetét az idei járulékkulcs-emelések (a nyugdíjági tb-járulék 21-ről 24 százalékra, az egyéni nyugdíjjárulék 8,5-ről 9,5 százalékra növekedett), mert a többletforrást teljes egészében leköti az Egészségbiztosítási Alapból átvett finanszírozási feladat: a korhatár alatti III. csoportos rokkantsági nyugdíjak és a kapcsolódó hozzátartozói ellátások finanszírozása.
A két nagyobb tételen túl kisebb átutalások történnek még a költségvetés és a nyugdíjalap között, amelyek a központi büdzsé járulékfizetői funkciójából adódnak. Ilyenek például a gyermekvállalással összefüggő ellátások: a gyes, a gyed és a gyet - tekintette át a Napi Gazdaság. 

Kisebb nyugdíj - hosszabb időre
A legfrissebb kimutatások szerint a nők 4,1 évvel töltenek hosszabb időt rokkantsági nyugdíjban, mint a férfiak. Az ellátásuk viszont ez idő alatt havonta átlagosan 7777 forinttal alacsonyabb, a most januári adatok szerint. Az öregségi nyugdíj esetében is hasonló a helyzet, itt 4,8 évvel vezetnek a nők, a különbség pedig már 16 622 forint az ellátásokban a két nem között a férfiak javára.

Magyarázatul egyrészt az szolgál, hogy a nők tipikusan alacsonyabb életkorban vonulnak nyugdíjba (alacsonyabb az előrehozott korhatáruk) és átlagosan tovább is élnek. A vizsgálatok azt is kimutatják, hogy a rokkantsági nyugdíjasok halandósága lényegesen kedvezőtlenebb, mint az öregségi nyugdíjban részesülőké. A nyugdíjrendszer egészét figyelembe véve a magyar nők átlagosan csaknem 6 évvel többet töltenek nyugdíjban, mint a férfiak. A teljes havi ellátásuk viszont közel 12 ezer forinttal alacsonyabb.