A munkavállalók több mint fele rengeteget túlórázik, 44 százalék pedig elégedetlen a munkahelyével.
Frusztráltak, elégedetlenek, túlterheltek, de a stresszkezelésben nem jeleskednek a hazai munkavállalók, ami egyenes út lehet az úgynevezett munkahelyi kiégés felé – derül ki a Workania online kutatásából. Az úgynevezett burn-out szindróma több ember érint, mint azt gondolnánk, nem véletlen, hogy május végén az Egészségügyi Világszervezet (WHO) betegségnek nyilvánította, írja a Világgazdaság online kiadása.
A felmérést kitöltők 44 százaléka elégedetlen a munkahelyével, 19 százalék nem tudja eldönteni elégedett-e vagy sem, és mindössze 37 százalék nyilatkozott pozitívan a napi robotról. Az elégedetlenségnek több oka lehet.
A válaszadók 53 százaléka úgy nyilatkozott, hogy rendszeresen túlórázik (a legtöbben átlagosan heti 1-3 órát), de tizedük több, mint heti 10 órát; ők minden munkanapra plusz két órát húznak rá.
Nem csoda tehát az sem, hogy a válaszadók 62 százalék a nagyon, 24 százalék a pedig közepes mértékben érzi túlterheltnek magát és mindössze 14 százalék mondta azt, hogy csak kicsit, vagy egyáltalán nem.
A munkavállalók nagyon stresszesek; mindössze 7 százalék mondhatja magát olyan szerencsésnek, hogy nem okoz számára stresszt a munka. 36 százalék nagyon, míg 57 százalék közepes, vagy annál kissé erősebb mértékben érzi magát stresszesnek. A válaszokból az is kiderült, hogy a főnök a legnagyobb feszültségfaktor, majd a kollégák és végül a munka mennyisége következik a sorban.
A jelentős stresszmennyiség is lehet az egyik oka annak, hogy a megkérdezettek 32 százalék a egyáltalán nem, vagy csak minimálisan élvezi a munkáját,
A WHO hivatalos definíciója szerint a kiégés egy olyan betegség, melyet a nem megfelelően kezelt, krónikus munkahelyi stressz okoz. A kiégés három fő tünete a folyamatos fáradtságérzés, a munkahellyel kapcsolatos negativitás és cinizmus felerősödése és a csökkent munkahatékonyság.
Jó hír, hogy a válaszadók 78 százalék a hallott már a kiégésről. Kevésbé örömteli azonban, hogy 64 százalék már tapasztalta is valamelyik tünetet magán.
Nem kérdés, hogy a kiégés megelőzésében a munkáltatónak kulcsszerepe van, ráadásul elemi érdeke is fűződik hozzá. A boldog és kiegyensúlyozott munkaerő hatékonyabban dolgozik. A boldogtalan és stresszes munkatársak ellenben előbb-utóbb eljátszanak a munkahelyváltás lehetőségével. A megelőzés azonban befektetést igényel a munkáltató részéről, és itt nem csak az anyagiakra gondolunk. Stresszkezelő-tréningekkel (pl. autogén tréning) is segíthetik a dolgozókat, de a közösen eltöltött minőségi idő is kiemelten fontos.