Ma szavaznak nyugdíj-ügyben

Ma szavaznak a parlamentben a magánnyugdíj-pénztárakat érintő törvénymódosításról, azaz a kasszatagok pénzének államosításáról. A törvényjavaslat szerint az a pénztártag, aki január 31-ig nem jelzi, hogy a jövőben is a magán-nyugdíjpénztárba szeretné fizetni járulékát, automatikusan átkerül az állami rendszerbe. Aki mégis marad, elveszíti a jogosultságot arra, hogy az államtól a következő időszak után ellátást kapjon - emlékeztet a Népszava.

Az általános indoklás szerint a jogszabály 2011. január 31-ig megteremti a lehetőséget annak, hogy a pénztártagok rendelkezzenek: számlájuk vezetését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer vegye át. Csakhogy a rendelkezést fordítva érti a jogalkotó, annak ugyanis, aki átlép az állam nyugdíjrendszerbe, semmit nem kell tennie. Ezzel szemben "rendelkezniük", vagyis nyilatkozniuk kell azoknak, "akik meg szeretnék tartani magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyukat". Erre 2011. január 31-ig van lehetőségük személyesen a "területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél".

Aki így tesz, vagyis nem lép át a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, az 2011. december 31-e után nem lesz jogosult állami nyugdíjra a következő időszak alapján, noha a járulékot továbbra is fizetnie kell. Azért csak akkortól, mert 2011. decemberéig, 14 hónapon át az összes nyugdíjjárulék az államé, azé is, aki végül kasszatag marad. A jogalkotó szerint ezzel a "renitensek" szerzett jogai nem sérülnek, hiszen az addig az időpontig megszerzett társadalombiztosítási ellátási jogosultságuk megmarad. Ez is sajátos értelmezés, hiszen aki pénztártag marad, továbbra is pénztári egyéni számláján gyűjtheti a befizetéseit - ez a bruttó bér 10 százaléka - csakhogy az állami kasszába változatlanul fizetnie kell a 24 százalékos tb nyugdíjjárulékot.

Ehhez egy "trükköt" használnak. Ezentúl járulék helyett nyugdíj-hozzájárulást kell fizetni. Ez ugyan csak technikai jellegű változtatásnak tűnik, de nem az. A nyugdíj-hozzájárulás után ugyanis az államnak nem lesz nyugdíjfizetési kötelezettsége, így lehet a "hozzájárulást" fizetőket - persze csak azokat, akik nem lépnek vissza az állami rendszerbe - kizárni a rendszerből. Aki mégis a magánpénztárat választja, egy valamit kap a 24 százalékos befizetéséért: ha kevés lesz a nyugdíja, jogosult lesz az időskorúak járadékára. Ilyen segély most is van, jelenleg az az idős veheti igénybe, aki legalább 62 éves, és akinek a jövedelme nem haladja meg a mindenkori minimálnyugdíj 80 százalékát. A járadékra jogosultak a legkisebb öregségi nyugdíj 95 százalékára tarthatnak most igényt.

Aki átmegy az állami rendszerbe, más elbánásban részesül, igaz, nem feltétlenül azt kapja, amit korábban ígért a kormány. Noha örökölhetőségről beszéltek, ez a kifejezés még csak nem is szerepel a törvénytervezetben. Bevezetnék az özvegyi járadék fogalmát, ezt az ellátást az kaphatná, aki jogosult özvegyi nyugdíjra. A kettő együtt viszont nem járna, "özvegyi járadék fizetése esetén özvegyi nyugdíj nem folyósítható". A járadék kiszámítását egyelőre nem tartalmazza a tervezet.

Lesznek egyéni számlák, de a dokumentum erről annyit ír, hogy "a törvényjavaslat megteremti a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben az egyéni számlanyilvántartás jogszabályi hátterét.

Múlt héten politikai nyilatkozatter­vezetet nyújtott be az Országgyűlésnek a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok "védelméről" Orbán Viktor, Kósa Lajos és Lázár János fideszes képviselők. A nyilatkozat garantálná az egyéni számlavezetést, a befizetések értékállóságát, a kötelező magánpénztárból az állami rendszerbe átlépők veszteségeinek jóváírását, az állami rendszerbe átlépők esetleges hozamának adómentességét, ha 2011. január 31-ig átléptek és hozamukat kivették. A parlament ezt szintén ma veszi napirendre és házszabálytól eltéréssel tárgyalja. A törvényt ma szinte biztosan elfogadják, a kasszatagoknak tehát másfél hónapjuk marad dönteni. Csakhogy még a szakértők is azt találgatják, mi a jó megoldás: menni, vagy maradni.