Magánnyugdj: elkésik az AB döntése?

A tavaly decemberben elfogadott törvényt több mint kétszáz magánszemély, civil szervezet, illetve magánnyugdíjpénztár és ellenzéki párt támadta meg.

A helyzet kissé bonyolult: az Alkotmánybíróság ugyanis hónapok óta még abban sem foglalt állást nyilvánosan, hogy egyáltalán foglalkozhat-e a magánnyugdíjpénztárak államosítását támadó indítványokkal.

Emlékeztetőül: tavaly ősszel a Fidesz a végkielégítéseket sújtó külön adó első alkotmánybírósági megsemmisítésére brutális választ adott, s korlátozta az Alkotmánybíróság hatáskörét a költségvetést, az adókat, az illetékeket és a vámokat érintő ügyekben. Így ezeket a döntéseket a testületmostmár csak az emberi méltósághoz, a személyes adatok védelméhez, a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz, valamint a magyar állampolgársághoz való jog sérelme esetén vizsgálhatja.

Már akkor egyértelmű volt, hogy a Fidesz az AB-hatáskör radikális szűkítésével valójában azt akarja megakadályozni, hogy a testület „keresztbe feküdjön" a magánnyugdíjpénztárak államosításának.
Az Alkotmánybíróság március elején ugyan kétszer tárgyalt arról, hogy egyáltalán vizsgálhatja-e a magánnyugdíjpénztárak államosítását támadó indítványokat, március közepétől azonban már ez sem szerepel a napirenden. Ahhoz pedig, hogy döntés szülessen magáról a törvényről, először egy határozattervezetnek kellene elkészülnie, amit aztán a testület, ahogy azt szokta, több körben is megvitat. Csakhogy egyelőre ilyen határozattervezet sincs az Alkotmánybíróság napirendjén.

A lap információi szerint a tervezet előkészítésén jelenleg is dolgoznak, de ez még hetekig, akár hónapokig is eltarthat, szinte elképzelhetetlen, hogy június 12-ig döntsenek róla. Úgy tudják, hogy az AB-hez beérkezett indítványok egy jelentős része a tulajdonhoz való jog sérelme miatt támadja a törvényt, ez azonban nem szerepel az AB hatáskörének szűkítésekor megjelölt négy kritériumban, amelyek alapján a testület eljárhat.

A teljes cikk