Még a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság "alapjogiasította" az állam életvédelmi kötelezettségét.
Hiába hasonló Németország és Magyarország jogrendje, nem gondolom, hogy egy magyar alkotmánybírósági eljárásnak is hasonló következménye lenne - kommentálta a karlsrühei bíróság döntését Schiffer András ügyvéd. A német alkotmánybíróság ugyanis könnyített a dohányzást visszaszorító törvényeken, amikor tegnap kimondta:a lakosság egészségének védelme miatt ugyan az alkotmányt nem sértené a dohányzás teljes tilalma a vendéglátóhelyeken, de a vállalkozásokat megkülönböztető és egyeseket hátrányos helyzetbe hozó törvény a nem dohányzók védelmére ellentétes azzal.
Schiffer a Népszabadságnak elmondta: ennél a kérdésnél két, egymással ütköző alkotmányos alapjogot kell mérlegre tenni: egyfelől a dohányosok önrendelkezési szabadságát (ami az emberi méltósághoz fűződő jogból ered), másfelől a nem dohányzók egészséghez, illetőleg az egészséges környezethez való jogát. Fontos körülmény, jegyezte meg, hogy a dohányzást nem általában tiltják (ellentétben például az utcai alkoholfogyasztással), csak olyan helyeken, ahol a nem dohányzók egészségének védelme másként nem oldható meg. Vagyis amikor a dohányosokat kitiltják azokról a helyekről, ahol nem oldható meg a szeparált dohányzóhelyiségek kialakítása, meg kell hajolni a nem dohányzók jogai előtt, ezért az erről szóló hazai jogszabály valószínűleg kiállná az alkotmányosság próbáját.
Schiffer András hozzátette: még a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság "alapjogiasította" az állam életvédelmi kötelezettségét - még az abortuszvitával összefüggésben -, kitágítva azt a jövő nemzedékek jogainak védelmére is, és nem valószínű, hogy ez a filozófia alapjában megváltozna.