A magyar rendszerben szükségtelenül magas lett a vesztesek és a nyertesek aránya.
Az egyik végletből a másikba esett az Orbán-kormány a nyugdíjrendszer átalakításával, mivel 2012-ben eldobta korábbi bőkezű és rugalmas nyugdíjba vonulási szabályokat és felváltotta a jelenlegi rugalmatlan korhatárrendszerrel, amelyre ráültette a Nők 40 programot. A női korkedvezményes nyugdíj a korhatár emelésével szétfeszíti a nyugdíjrendszert, a kedvezmény igazságtalan, diszkriminatív és fenntarthatatlan – ezért annak megszüntetést javasolják a Közgazdasági Szemlében most megjelent tanulmány szerzői, melyből a napi.hu idézett.
A magyar nyugdíjazási szabályok kiszámíthatatlanul váltakoztak a rendszerváltás óta eltelt bő 25 évben, ami hozzájárult ahhoz, hogy a dolgozók zöme a lehető legkorábban nyugdíjba vonult - függetlenül a "büntetés" mértékétől. Ezt a folyamatot erősíthette a folyamatos nyugdíjkorhatár-emelés, amely a nőknél 55, a férfiaknál 60 évről indult és majd 65 évnél áll meg a jövőben.
További adalék volt a korai nyugdíjba vonuláshoz, hogy a továbbdolgozás az általános korhatár elérésig nem, vagy alig növeli a nyugdíjat - vagyis nem éri meg tovább dolgozni, hisz korábbi nyugdíjazással is teljes értékű nyugdíjra lehet szert tenni.
A Nők 40 bevezetésével és az előrehozott nyugdíjazás kivezetésével a magyar rendszerben szükségtelenül magas lett a vesztesek és a nyertesek aránya - fogalmaznak a kutatók. A Nők 40 bevezetése óta a nők közül sokan 58-60 éves korukban korukban nyugdíjba vonulnak és ezzel aránytalanul nagy nyereségben részesülnek. Hasonlóan nagy azon, 61 éves korukra 39 éves jogviszonyt összegyűjtő és nők - és akár ennél nagyobb szolgálati időt összegyűjtő férfiak - aránya, aki viszont semmilyen levonással nem mehetnek nyugdíjba - ők a nagy vesztesei a 2012-es nyugdíjpolitikai változásoknak. A kutatók szerint e feszültségek a nyugdíjrendszeren belül az általános korhatár emelésével a jövőben tovább fokozódhatnak.