Mélyhűtve várt feltámadás?

A gyógyítás tudománya hatalmas léptekkel halad előre. Ebben bízik (bízott) immár több ezer gazdag ember, aki úgy rendelkezett, hogy a testét mélyhűtve tegyék el olyan időkre, midőn a medicina, karöltve az információtechnikával, lehetővé teszi, hogy újraélesszék, egyúttal kireparálva végzetes betegségét, az öregségtől elkopott, elromlott szerveit, vagy ha baleset miatt érte a halál, törött tagjait is. Mindezt csekély 150 ezer dollárért garantálja az arizonai Alcor Life Extension Foundation (ALEF). Ám ha csak a fej tárolására jut pénze a halhatatlanságra vágyónak, megúszhatja csekélyke 80 ezer dollárral.

 
Kiváló üzlet lehet, hiszen ezrek fizettek be már 1972, az ALEF fennállása óta. Mára a mélyhűtés mellett a nanotechnológia is belépett az örök élet technikájába. Mielőtt a testet folyékony nitrogénnel mínusz 196 Celsius-fok hőmérsékletre hűtenék, a páciens vérét krioprotektív, vagyis a mélyhűtés káros hatásaitól védő folyadékra cserélik. Ez a folyadék nem fagy meg a tárolási hőmérsékleten, hanem üvegszerűvé válik. Az eljárás előnye, hogy így nem keletkeznek a sejtfalakat károsító, átszúró kristályok. A feltámasztáskor majd nanorobotok lépnek működésbe, amelyek a felolvasztás előtt kijavítják a test beteg, törött stb. elemeit, úgy hogy a boldog feltámadott épebb lesz, mint életében volt. A feltámasztáskor a nanorobotok mozgásához el kell távolítani az üvegszerű vérpótlót, hogy az erek csatornáin eljuttassák a szükséges anyagokat, nemkülönben a később eltávolítandó nagy sebességű száloptikai rendszert, amely a külső szuperszámítógéppel kapcsolja össze a testet. Mert ugye, mit ér a legegészségesebb szervezet az agyban tárolt emlékek, tudás nélkül?

Mintegy 1025 bitet kell tárolni az agy molekuláris struktúrájának tárolásához - mondja Merkle -, a tartalmának visszaállításához pedig körülbelül 1031 lebegőpontos művelet szükségeltetik. Ennek elvégzéséhez a mai szupergépekből száznak kellene három éven át éjjel-nappal ketyegnie, vallja be a cég vezetője. De sebaj, segít a Moore-törvény, pár évtized múlva már elérheti a tudomány, hogy egyetlen és nem is eszeveszetten drága számítógépnek is lesz ekkora teljesítménye. Legalább is Merkle úr szerint.

És ha később következik csak be ilyen lehetőség, az sem baj, mert a megboldogult nyugodtan várhat még néhány évtizedet, akár évszázadot is a folyékony nitrogénben. Csaknem két évtizeddel ezelőtt Kürti Miklósnak, a mély-hűtéses technológiák atyjának nagyon lesújtó volt erről a módszerről a véleménye. Átverésnek, csalásnak nevezte az egészet. Nemcsak azért, mert az agy sejtjei igen gyorsan bomlanak, hanem azért is, mert egyáltalán nem mindegy az sem, hogy milyen sorrendben és hogyan végeznék a visszaállítást. Ha egyáltalán megvalósítható. Nem csupán fiziológiai szempontból, bár a kiváló tudós már ebben is erősen kételkedett, hanem főként az agy tartalmát, működőképességét tekintve.