Minden harmadik baba császármetszéssel jön világra

Évente 8,5 millió orvosi beavatkozást finanszíroz a hazai kórházakban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Érdekes tény, hogy míg az leggyakrabban szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek okozta panaszokkal fordulnak orvoshoz a magyarok, mégsem ezekben a szakmákban kerül sor a legtöbb műtétre. Sorrendben és a beavatkozások számában az első helyen a szürkehályog (64453), a másodikon az abortusz (32 061), a harmadikon a császármetszés (28 383), a negyediken a boncolás (27 400) szerepel.

Dr. Radó Gábor szemsebész a Népszabadságnak elmondta, hogy a szürkehályogműtétek gyakorisága a lakosság öregedésével is magyarázható. Viszont arra már kevéssé található érthető magyarázat, hogy miért jön minden harmadik baba császármetszéssel a világra. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint az összes szülést tekintve az esetek 15 százalékban lehet indokolt ez a beavatkozás. Sőt az adatok finomabb bontásából az is kiderül, hogy van olyan szülészet Magyarországon, ahol csaknem 50 százalék ez az arány.

A természetes szülésre legnagyobb eséllyel a statisztikai adatok szerint a városi és a megyei kórházakban van. Azonban a fővárosi intézmények között előfordul olyan, ahol a kismamák fele császármetszéssel ad életet gyermekének, sőt olyan orvos is van, aki kizárólag műtéti úton segít babát világra.

Becslések szerint a császár-metszéses szülések 4-18 százalékát a műhibaperektől való félelem vagy a szülő nő kérésére történik. Mindkét ok vitatható, hiszen Rákóczi István professzor, a Szent Imre kórház orvosa szerint a császármetszés azért is megfontolandó, mert aki egyszer így szül, annak a későbbi terhességeiben nagyobb a szövődmények kockázata, és valószínűleg az orvos megint a császármetszés mellett dönt majd. A szakember szerint viszont az is tagadhatatlan, hogy a nők egyre idősebb korban vállalnak gyereket és ez önmagában ok a császármetszésre.

Weltner János, a Semmelweis Egyetem sebészfőorvosa elmondta, hogy bár a negyedik helyen szerepelnek a boncolások a listán, mégis kevés a 27 400 beavatkozás, mivel a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kórházban elhunyt betegek 70 százalékát nem boncolják fel, pedig boncolás az egyetlen mérője a gyógyítás minőségének. A szakember szerint a boncolások elmaradásának egyik magyarázata lehet, hogy mind kevesebb a kórházakban a patológus.