Munkavédelmi ellenőrzések több száz milliós bírsággal

A munkavédelmi hatóság az első félévben több mint 13 ezer ellenőrzést végzett, ezek közül 11 362 esetben találtak egy vagy több szabálytalanságot, így az ellenőrzések eredményeként 20 281 munkavédelmi közigazgatási határozat született. Továbbra is az egyik legproblémásabb iparág az építőipar.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) által közzétett jelentés kiemeli, hogy az ellenőrzések száma ötödével volt több idén az első félévben, mint egy évvel korábban. A 13 047 ellenőrzésből idén 5172 esett az építőiparra, 2633 a feldolgozóiparra, 441 a mezőgazdaságra. A kereskedelmi és vendéglátó-ipari ágazatban összesen 3541 ellenőrzést folytattak le a munkavédelmi felügyelők. Az ellenőrzések 244 793 munkavállalóra terjedtek ki, munkavédelmi szabálytalanságot 145 601 dolgozónál találtak.

Az ellenőrzések eredményeként 20 281 munkavédelmi közigazgatási határozat született, amelyekben összesen 54 492 intézkedést kezdeményeztek a munkavédelmi felügyelők. A hatóság 1050 alkalommal élt figyelemfelhívással az ellenőrzései során.

"Általános tapasztalat, hogy a munkáltatók jogkövető magatartása - az emelkedő számú ellenőrzés ellenére - nem a kívánt mértékben javult. Az egészséget nem veszélyeztető munkakörülmények megteremtése és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartása további felvilágosító, tanácsadó tevékenységet és szigorú ellenőrzéseket igényel" - olvasható a jelentésben.

Továbbra is a legsúlyosabb veszély az építőiparban az, hogy az építkezésen dolgozók "le- és beesésnek" vannak kitéve, továbbá hiányoznak az egyéni védőeszközök. Nem alakult ki a biztonságos munkavégzési kultúra, a munkavállalók csak a kényszerítés miatt viselik a védőeszközöket (ahol viselik), de haszontalannak vélik azokat. Az egyéni védőeszközök kiadása általában megtörténik, a használat megkövetelésében azonban gyakori a mulasztás. Az egyéni védőeszköz biztosításának hiánya miatt 301 esetben, egyéni védőeszköz használatának mellőzése miatt pedig 374 esetben volt szükség felügyelői intézkedésre. Hiányzik a munkáltatói példamutatás, sok esetben az építésvezetők vagy a munkairányítók sem viselik a védőeszközöket.

A jelentés kiemeli, hogy a bontási munkákat - a hatóság gyakori ellenőrzései ellenére is - rendkívül veszélyes módon végzik. A biztonságos bontás alapfeltétele a bontási terv, amely gyakran hiányzik, vagy ha van, akkor a bontást végzők azt nem ismerik. A bontásokat sokszor olyan alvállalkozók végzik, akiknek kiléte nehezen felderíthető, ezekben az esetekben általában nincs szakértelemmel rendelkező munkairányító vezető sem. A munkáltatók alvállalkozói láncolata több esetben szinte kinyomozhatatlan. A jelen lévő munkavállalók sok esetben azt sem tudták, hogy ki a kivitelező, a beruházó, kivel vannak munkakapcsolatban. Ebben nyújt segítséget a fővállalkozói felelősséget rögzítő új jogszabály.

Az építés-kivitelezési munkák során egyre több helyen megtalálható a törvény által megkövetelt biztonsági és egészségvédelmi terv. A tervek tartalma általában sablonos, többnyire csak általánosságokat tartalmaz, nem követi az aktuális munkafolyamatokat. Még mindig előfordul, hogy a munkavédelmi szakember által elkészített terv csak a jogszabályokat ismétli meg. A tervező cégek nagy része egyáltalán nem készít biztonsági és egészségvédelmi tervet, erről a kötelezettségről még csak tudomásuk sincs. Több esetben arra hivatkoztak, hogy a biztonsági és egészségvédelmi tervet az építtető nem rendelte meg.