Nanokezelés

A nanométeres léptékű vas-oxidrészecskéket folyadékban eloszlatva mágnesezhető folyadékot állítottak elő. A kolloidikai tanszék munkatársai, Tombácz Etelka és Hajdú Angéla eredményeit a daganatos betegségek gyógyításában is lehet majd alkalmazni. 200 nanométer hosszú a legkisebb baktérium, a Mycoplasma sejtje. Az átlagos nanorészecskék mérete ennek kevesebb, mint a fele, így könnyedén haladhatnak a véráramban, nem akadnak el még a legszűkebb hajszálerekben sem. Segítségükkel pontosan a célsejtbe lehet juttatni gyógyszermolekulákat.

A nanorészecskék felületéhez kapcsolt különleges kötőmolekulák útján előre meghatározott sejttípusokhoz, például tumorsejtekhez kapcsolódhatnak, megjelölve azokat a későbbi vizsgálat és kezelés számára. Fél milliméter nagyságú daganat is kimutatható már a mágneses rezonancián alapuló képalkotó eljárás (MRI) segítségével, ha előzetesen nanorészecskéket kapcsolnak a tumorsejtekhez. Az új diagnosztikai eljárás áttörést hozhat a gyógyításban. Hasonló tudományos témán dolgoznak a szegedi kutatók is. Négymillió forint az az összeg, amennyiből Tombácz Etelkának és munkatársainak gazdálkodniuk kell évente, írja az Index. Ez nagyon kevés a hasonló külföldi biotechnológiai kutatások költségvetéséhez viszonyítva. Ennyi pénzből kell kigazdálkodniuk a kutatás összes költségét, a berendezések és a vegyszerek árát is.