• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Szívbetegek kerüljék a hideget!

Egészségmagazin Forrás: MTI

Télen sokkal gyakrabban következik be szívroham, mint nyáron. Az orvosi tanács úgy hangzik: öltözzenek jól fel a szívbetegek.

Szívinfarktus után a betegek vérében néhánynapos hideg hatására megnő a gyulladást jelző fehérjék mennyisége, ami újabb szívroham veszélyére utal. Az AIRGENE európai kutatócsoport figyelmezteti a korosodó szívbetegeket, hogy hosszabb ideig ne tartózkodjanak a hidegben.

A szívrohamok télen sokkal gyakrabban következnek be, mint nyári melegben. Ezt főleg azzal magyarázták, hogy hideg hatására az erek összehúzódnak, a szívizom kevesebb vért kap, mint amennyire szüksége volna és valamelyik koszorúér elzáródásának következtében szívinfarktus következik be.

A koszorúérbetegség háttere lassú, gyulladásos folyamat: ez az érelmeszesedés lényege. Az utóbbi időben a vérből több, gyulladásjelző fehérjét sikerült kimutatni és ezek mennyiségéből következtetni lehet az érbetegség mértékére, előrehaladására.

Egy európai szakértőkből álló munkacsoport évek óta foglalkozik a hőmérséklet, a gének, valamint a levegő szennyezettsége és a szívbetegségek közötti összefüggések vizsgálatával. Ennek legújabb eredményeit közölték most és meglepő adatokat hoztak.

A korábbi vizsgálatokban nem foglalkoztak annak mérésével, hogy a környezeti hőmérséklet milyen módon és mértékben befolyásolja a vérben megjelenő gyulladásjelző fehérjék mennyiségét. Alexandra Schneider és munkatársai hat európai városban vontak be a vizsgálatba összesen 1003 szívbeteget, akiknek már volt infarktusa. Azt nézték, milyen változások következnek be, amikor jön a tél.

Már öt nap, amikor a külső hőmérséklet tíz foknyit csökkent, négy százalékkal növelte a gyulladásjelző fehérjék mennyiségét. Egy másik fehérje vérszintjének növekedése háromnapos késéssel következett be.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a tapasztalt változások azt jelzik: a koszorúérbetegségben szenvedők nem csak azért kerülnek télen a szívroham ismétlődése szempontjából fokozott veszélybe, mert a hideg reflexes úton szűkíti az ereket és ez kiváltja az anginás mellkasi fájdalmat, sőt esetleg a szívinfarktust.

A gyulladásjelző fehérjék fölszaporodása hideg időben arra utal, hogy a hőmérséklet csökkenésének gyors hatása mellett érvényesülnek hosszútávú, kedvezőtlen hatások is, melyek fölgyorsítják az érkárosítás folyamatát. A tél most még messze van, de idővel az is eljön. Akkor majd öltözzünk melegen!