Naponta tíz perc gyaloglás is soknak tűnik

A nőknél és a férfiaknál is eléri az 50 százalékot azoknak az aránya, akik jónak vagy nagyon jónak vélik egészségüket - ez emelkedést jelent a korábbi felmérésekben mért adatokhoz képest. Rossz vagy nagyon rossz egészségi állapotról a nők 17, a férfiak 12 százaléka számolt be - hangzott el a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi konferenciáján, amelyen ismertették az első, nemzetközileg egységesített Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF2009) eredményeit.

A lakosság háromnegyede úgy gondolja, hogy sokat vagy nagyon sokat tehet a saját egészségéért, ami szintén emelkedő tendenciát jelent. Az egészségtudatosság azonban nem mindig párosul az egészséges életmód követésével. Mindössze a lakosság 30 százalékáról jelenthető ki, hogy egészségtudatos életmódot folytat. Az adatokból kiderül: a felnőttek fele egyáltalán nem végez intenzív testmozgást, ötöde pedig még napi tíz percet sem gyalogol. - A lakosság felének, azaz közel 4,5 millió felnőttnek az ideálisnál több a testsúlya, minden ötödik ember pedig elhízott. Az elhízás olyan mértékben nőtt, hogy az már népegészségügyi intézkedéseket indokolna - vélekedett Tokaji Károlyné, a KSH munkatársa.

Az elhízás gyakorisága és az iskolázottság között is van összefüggés. A magasabb iskolai végzettségűeknél kisebb a túlsúly gyakorisága, mint a legfeljebb 8 általánost végzetteknél. A lakosság csaknem harmada dohányzik, többségük napi rendszerességgel. A cigarettázók aránya csökkent, főleg a legfiatalabb korosztályban. A konferencián elhangzott: a nők fele, a férfiaknak pedig csaknem a negyede állította magáról, hogy egyáltalán nem fogyaszt alkoholt. A középkorú férfiaknak azonban egytizede, azaz kétszázezer ember a saját bevallása szerint is a nagyivó kategóriához tartozik. Háziorvosával a felnőttek 75 százaléka évente legalább egyszer találkozik, egyébként ezt az egészségügyi szolgáltatást értékelték legjobbra az emberek, az ötfokozatú skálán 4,1-essel. A fogorvost a lakosság 40 százaléka keresi fel évente legalább egyszer.

Több mint 20 százalék azonban azoknak az aránya, akik 5 évnél régebben jártak utoljára fogászaton. A fogorvosokkal való elégedettségi pontszám 3,9 volt, míg a járóbeteg-ellátás 3,6 pontot kapott. A kórházi ellátás szerepelt a legrosszabbul, 3,3 ponttal. A lakosság 14 százalékát kezelték egyébként kórházban egy év alatt, további 4 százalék nem került be a fekvőbeteg-ellátó intézménybe, noha az orvos ezt javasolta. A „kórházkerülők" 20 százaléka azt állította, hogy időhiány miatt nem feküdt be, 19 százalék a félelem, 11 százalék a várólista miatt.