• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Négyszer magasabb lehet az autoimmun betegségek kockázata a nőknél

Lapszemle 2024.02.06 Forrás: qubit.hu
Négyszer magasabb lehet az autoimmun betegségek kockázata a nőknél

Feltárták a nemenként eltérő gyakorisággal kialakuló autoimmun kórképek hátterében álló biológiai mechanizmust.

A rangos Cell folyóiratban publikált tanulmány szerint a Stanford Egyetem kutatócsoportja egérkísérletek segítségével feltárta a nemenként eltérő gyakorisággal kialakuló autoimmun kórképek hátterében álló biológiai mechanizmust - írta a qubit.hu.

Ismert, hogy a nők sejtjeiben két X, míg a férfiakéban egy X és egy Y kromoszóma található, ahogy az is, hogy az X kromoszóma nagyobb, mint az Y, és sokkal több fehérjét kódoló gént tartalmaz az Y-nál. Az már kevésbé tudott, hogy a két X-kromoszómával rendelkező emberekben leegyszerűsített fogalmazással, a túltermelés elkerülése végett csak az egyik kromoszóma veszi ki a részét a kódolásba, míg a másik „néma”. Az elhallgattatásért az X-kromoszómához tapadó Xist nevű nemkódoló ribonukleinsav-molekula (ncRNS) a felelős.

A Nature-ben ismertetett tanulmányt publikáló kutatócsoport megállapította, hogy mivel Xisthez más fehérjék is tapadhatnak, az így kialakuló nagy RNS- és fehérjekomplexek hajlamosíthatják a női ivarú egereket az autoimmun betegségekre. Ennek az az oka, hogy a komplexek olyan immunreakciót indíthatnak el, amelyben a szervezet antitesteket termel a benne lévő fehérjék ellen – állítják a Stanford kutatói. További rszletek a teljes cikkben