Nekigyürkőznek a lehetetlennek a baromfiágazatban

Versenyhátrányba kerülhetnek a magyar baromfitenyésztők a nyugat-európai exportpiacokon az állományok szalmonellafertőzöttsége miatt.  A régebbi uniós tagállamokban már nyolc-tíz éve zajlik a baromfi- és tojáságazatban a szalmonellamentesítési program, Magyarországnak 2008-ig kell teljesítenie az előírásokat, de egészen 2007 végéig nem történt ez ügyben semmi, a mentesítéssel kapcsolatos támogatási rendelet pedig csak egy-másfél hete jelent meg - mondta a Napi Gazdaságnak Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke.

Miközben az uniós elvárások szerint 2008 végére a tojóknál egy százalékra, a vágócsirkéknél pedig 5 százalékra kell csökkenteni a szalmonellafertőzés részarányát, addig Magyarországon a teljes tyúk (tenyész és tojó)-, illetve vágócsirke-állomány 60 százalékában fordul elő a baktérium.

Az ellenőrzésen alapuló eljárással viszonylag egyszerűen csökkenteni lehetne a fertőzés arányát, de az jelentős többletköltséggel jár, tovább rontva a hazai baromfiágazat versenyképességét.

Ugyan a magyar állam 2007-ben mintegy 40-50 ezer euró támogatást nyert el a mentesítés ellenőrzésére, úgy, hogy még nem volt kidolgozott mentesítési programunk sem, s az pedig végképp nem volt világos, hogy a nem létező program miből is valósulna meg - mondja az elnök. Az EU 50 százalékos társfinanszírozás keretében támogatja a baromfiállományok szalmonellamentesítési programját, de ehhez a nemzeti kormányoknak is mellé kell tenniük a maguk részét. Nyugat-Európában ez nem volt probléma, itthon azonban hosszasan kellett győzködni az agrártárcát, mire megjelenthetett a rendelet - mondta Bárány. A program megvalósítására az idén összesen 4,8 millió euró áll rendelkezésre. Szükség is van rá, mivel az állományon belüli hatvanszázalékos szalmonella-előfordulási arányról nehéz lesz néhány hónap alatt 1 százalékra, illetve a vágócsirkék esetében 2011-re 5 százalékra csökkenteni a mutatókat.