Nem méreg a só, nem gyógyszer a víz

Fehér halálnak, csendes méregnek is nevezik a sót a neki tulajdonított egészségromboló -vérnyomásnövelő, érrendszerkárosító - hatások miatt. Ezekről kiderült, hogy az egészséges embereknél a megnövelt só fogyasztás önmagában nem rontja az életkilátásokat. A só „rehabilitálásához" vezető vizsgálatot a New York-i Albert Einstein College of Medicine kutatói készítették.

Az elemzés arra vonatkozott, hogyan hat a só a szív- és érrendszeri megbetegedésekre. A vizsgálat eredménye szerint, nem a só fogyasztás, hanem inkább annak hiánya jelent egészségügyi kockázatot. Az eddigi feltételezésekkel ellentétes következtetésre egy széles körű országos felmérés szolgáltatott alapot. Az USA-ban csaknem kilencezer, harminc évnél idősebb „átlagember" adatait elemezték, olyanokét, akik nem korlátozták a saját só bevitelüket. A garantált szív- és érrendszeri kockázatforrásokat (magas vérnyomás, dohányzás, cukorbetegség) kiiktatva kiderült, hogy a só fogyasztás önmagában nem kockázati tényező, a legkevesebb sót fogyasztók nyolcvan százalékkal nagyobb halálozási veszélynek vannak kitéve, mint azok, akiknek az étrendje a legtöbb sót tartalmazza. Manapság egymás után dőlnek meg az egyes élelmiszerek „egészségtelenségével" kapcsolatos hiedelmek.

Az International Journal of Cancer legfrissebb száma egy több évtizeden átívelő elemzés alapján arról tájékoztatja az olvasókat, hogy a tea- és kávéivásnak nincs köze a mellrákhoz. Huszonkét éven át több mint 85 ezer nővér adatait gyűjtötték össze, és nem találtak emelkedett kockázatot azon nők körében, akik napi négynél több kávét vagy teát ittak, azokhoz képest, akik egynél kevesebbet. Sőt, a menopauza után lévő nők között kissé alacsonyabb volt a mellrák kockázata azoknál, akik a legtöbb koffeines italt fogyasztották, azokhoz képest, akik a legkevesebbet.