Nők, hajlék nélkül

A nők aránya megnőtt a hajléktalanok között az utóbbi években - mondta el a Népszabadságnak Hoffmann Kriszta, a tatabányai Utcai Szociális Segítők Egyesületének munkatársa. Még nem készült kutatás kizárólag a nők hajléktalanná válásának okairól, Hoffmann szerint a családon belüli erőszak is gyakori ok. Sokan, akár gyerekkel is az utcára menekülnek egy erőszakos partner elől.

Az Utcai Szociális Segítők női ügyfeleinek 99 százaléka párkapcsolatban él, és így nagyobb az esélyük az életben maradásra. A szakember hozzátette, a hajléktalanszállók férőhelyeinek alakulása nem mindenhol követte a nemek arányának változását. A közép-dunántúli régióban vannak olyan városok, ahol egyáltalán nincs női férőhely. Gurály Zoltán, a Menhely Alapítvány munkatársa állítja, csak a fiatalok körében nőtt a hajléktalan nők száma. Azt mondja, hogy a harmincévesnél fiatalabbak között valóban több, harmincszázalékos lett a nők aránya, de a többi korosztályban évek óta nem változott a körülbelül húszszázalékos jelenlétük.

Budapesten több hajléktalan nő él az utcákon, mint amennyi szállókon. Gurály Zoltán szerint ez nem a helyhiány miatt van. Tapasztalatai szerint a szállókon élő és az utcán élő hajléktalanok nem kedvelik egymást, egyik csoport tagjai sem akarnak a másikhoz tartozni.

Határozottan több a nő a hajléktalanok között - állítja Horváth Olga, a szombathelyi Savaria Rehab Team Kht. vezetője. Azt mondja, hogy náluk az országos átlaggal ellentétben az idősebb nők is többen lettek. - Még 80 éves hajléktalan nénit is ismerek, aki mindennap nyakába veszi a várost - meséli. Horváth Olga szerint a nők rosszabbul viselik a hajléktalanságot, hamarabb tönkremennek. - Ráadásul sokan közülük amúgy is rosszabb állapotban, súlyos bántalmazások után kerültek az utcára - teszi hozzá. Az alkoholizmus, ami a nőknél éppúgy jelen van, mint a férfiaknál, gyorsabban pusztítja a női szervezetet.

Kissné Erdélyi Erzsébet az Oltalom Karitatív Egyesület női szálláshelyét vezeti. Szerinte az egyik legnagyobb probléma nem is a női, hanem a koedukált férőhelyek hiánya. Ha a hajléktalan párok nem lakhatnak együtt, inkább az utcát választják, mint a szállót. A nők nagy része ezért él fedél nélkül. - Senki nem ítélheti el őket, hiszen természetes, hogy ragaszkodnak a párjukhoz - mondja a vezető. Pedig az utca és a szálló között is óriási a különbség: Kissné Erdélyi Erzsébet szerint egy évet élni az utcán legalább négy tető alatti évvel ér fel.