• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Növekszik a gyereklányok teherbe esési aránya

Lapszemle Forrás: Magyar Hírlap

A közelmúltban tizenegy évesen szülő abaújvári diáklány esete nagy sajtóvisszhangot kapott.

A statisztikákat alapján döbbenetes az a tény, hogy a gyermeklányok teherbe esési aránya Magyarországon milyen magas, amely az utóbbi években növekvő tendenciát mutat. A tizenegy évesen szülő roma kislány szerencsésnek mondható, hogy különösebb szövődmény nélkül hozta világra gyermekét. Ebben a korban a teherbe esés után már nincs jó választási alternatíva: gyermeklányként szülni vagy művi terhességmegszakításra jelentkezni egyaránt elkeserítő.

Berkő Péter osztályvezető főorvos a lapnak elmondta, milyen arányban fordul elő gyermeklányok szülése a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályán, illetve regisztrálható-e növekedés. Az elmúlt nyolc évben osztályukon a fiatalkorú szülő nők számaránya 4,3 és 7,9 százalék között változott. Kiugró volt a 2001 és 2004 közötti növekedés, ezt a 15 és 16 éves korban szülő nők számarányának évről évre történő feltűnő emelkedése okozta. Ez a tendencia 2005-től már nem érzékelhet, de a fiatalkorú szülő nők számarányát ezzel együtt is magasnak tartják, hiszen életkoruknál fogva fokozottan veszélyeztetetteknek számítanak.

A pszichológiai és szociális problémák mellett speciális egészségügyi szövődményei is lehetnek ebben a korban a szülésnek. Tovább növeli a kockázatokat, ha a terhes nő rossz szociális és higiénés körülmények között él, ha a rossz lakáskörülmények miatt nincs módja kipihennie magát, ha több a kockázata a különböző fertőző betegségekben való megbetegedésnek, ha aluliskolázott, és ha mindezek miatt nem jár rendszeresen terhesgondozásra sem - sorolta Berkő főorvos. Azok körében, akik ilyen körülmények között, illetve ilyen környezetben élnek, sokkal gyakoribbak az egészségkárosodások, betegségek. Fiatalkorú szülő nők magzatai körében lényegesen gyakoribb a növekedésben való visszamaradás, a terhességi vérszegénység és a vizenyővel, fehérjevizeléssel, valamint magas vérnyomással járó terhességi mérgezés, s magasabb a csecsemőhalálozás is.

„Természetesen a felsorolt szövődmények és káros következmények nem jelentkeznek minden fiatalkorú terhes, illetve szülő nő esetében, a tizenegy éves gyermeklány, aki az osztályunkon szült, például a kivételesen szerencsések közé tartozott, miáltal különösebb szövődmény nélkül, hüvelyi úton szülte meg egészséges gyermekét" - hívta fel a figyelmet Berkő doktor.