Öttömösi savanyú

Kiderült, hogy felbontották a 2006-ban zár alá helyezett, per alatt álló savanyúságot, friss csalamádéval elkeverve újra üvegbe rakták, és eladták.

Egy idősebb öttömösi férfi azon háborog, hogy „a közbeszerzés miatt kiszorulunk az összes intézményből, ahová azelőtt szállítottunk. Mi tönkremegyünk, mert nem találunk vevőt a kifogástalan árunkra, miközben mástól a kétéves moslékot is megveszik, és a kórházakban megetetik a betegekkel?".

Azt mondja: félnek az Arany Delikát Plusz Kft. tulajdonosától, mert az ilyen emberen nem fog a törvény. Szigeti Sándor főállatorvos, a Csongrád megyei élelmiszerlánc-felügyelet vezetője megerősíti, hogy az Arany Delikát Plusz Kft.-re korábban kirótt kétszer egymillió forintos bírságot nem fizették még meg. A cég 2005-ben bukott le először: az akkor talált 90 tonna savanyúságot megsemmisítették a cég költségén.

A Népszabadság információja szerint a vállalkozás egy szegedi panellakásban van bejegyezve. A cég ügyeiben általában Takó Gusztáv jár el, a bejegyzett ügyvezető a felesége.

Bata Ferenc, Öttömös polgármestere méltánytalannak tartja, hogy ország-világ előtt úgy jelenik meg az ügy, mintha az öttömösieké lenne a telep, holott egy betelepült zsivány hozta szégyenbe a falujukat. Az élelmiszer-biztonság helyzete sokat romlott az Európai Unióba való belépésünk óta. A gyártót semmilyen termék egyedi csomagolásán nem kell feltüntetni - csak a forgalmazót. A forgalmazó nem azt nézi, hol gyártották a terméket, hanem azt, hogy rendben vannak-e a papírjai.

Az Arany Delikát Kft. termékeit a saját HACCP minőségbiztosítási rendszerének tanúsítványával forgalmazták. Ebben igazolták, hogy a szakhatóságok elfogadták a terméket, nem járt le a szavatossága, és olyan helyen tárolták, amely megfelel az egészségügyi előírásoknak.

A HACCP látszólag nagyon szigorú rendszer - ha betartják. Magyarországon azonban nem tartják be, csak lepapíroznak mindent, amit előírtak. Ha akarnák, vissza lehetne menni a gyártóig. A rendszernek a része egy termékadatlap, amely leírja a gyártás folyamatát - jog szerint ezt a vásárló is kérheti a kereskedőtől. A legtöbbször meg sem nézik, milyen árut vettek.

Az öttömösi büdös savanyúságot kórházakban, iskolai menzákon, börtönökben, elmeszociális otthonokban szolgálják fel. Ma már minden intézmény több pénzért működik, mint amennyit fedez az állami normatíva. A kórházak, szociális otthonok, iskolák igazgatói az alacsony élelmiszernormából is rendszeresen lecsípnek egyéb működési költségek finanszírozására. A korrupció is virágzik ebben a szférában. Az új, szigorúbb törvény is annyit fog érni, amennyit betartatnak belőle.

És, hogy a félig rothadt árutól valahol valaki fertőzést kap? Az informátor szerint a kockázat csekély: „mindent fel lehet úgy forralni, hogy a baktériumok többségét megölje az ember. Ezt hívják hőkezelésnek."