Nem hiba volt a szakmai zsűri javaslatát megváltoztatni a kutatói pályázatokról, hanem éppen egy korábbi hiba kijavítása.
Nem fogadta el egyelőre az őt keményen bíráló Freund Tamás ebédmeghívását az Akadémia székházába Palkovics László, aki hosszú, kimerítő levélben válaszolta meg: miért változtatta meg a szakmai zsűri javaslatát a kutatói pályázatokról. Az innovációs miniszter - aki levelében Pálinkásra is hivatkozik - közli: a jövőben is így fog eljárni - írta az atv.hu.
Freund Tamás a héten írt levelet a miniszternek - amit a Klubrádió hozott nyilvánosságra - és kifejezetten sérelmezte, hogy Palkovics László megváltoztatta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal szakértői testületek által felállított rangsorát, átírta a szakmai zsűri javaslatát a támogatásra érdemes kutatói pályázatokról. Ennek legkirívóbb eseteként miniszteri döntéssel, egy, a testület által utolsónak rangsorolt pályázat is támogatást kapott. Az OTKA orvosi és biológiai tudományok kollégiumának elnöke azonnal le is mondott - emlékeztetnek az előzményekre.
Palkovics László a Freund Tamás által kért törvénymódosítás kapcsán - hogy ne lehessen megváltoztatni az NKFI Alap tudományos pályázati rendszerében konszenzussal kialakított rangsorokat -, arra emlékeztet, hogy “még 2014-ben éppen a Magyar Tudományos Akadémia egyik korábbi elnöke, Pálinkás József javaslatára lett az akkori OTKA iroda a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal része. Ez a változás már akkor magában hordozta annak lehetőségét, hogy a mindenkori NKFIH elnök az OTKA kollégiumok döntéseit felülbírálhatja” - írja a miniszter, hozzátéve: a 2019-es jogszabály-módosítás ezen nem változtatott, pusztán az NKFIH jogállásához kapcsolódó jogharmonizáció következménye.
Palkovics László a levelében leszögezi: “a jogszabály által biztosított lehetőséget a továbbiakban is fent kívánom tartani”. Ennek legfőbb oka - teszi hozzá a miniszter -, hogy az elmúlt, több mint 30 évben az OTKA döntéseket meghozó mindenkori vezetésnek nem volt érdemi eszköz a kezében arra, hogy a kollégiumi döntéseket objektív kontroll alá vesse. “Ezért a kiváló hírnévnek örvendő OTKA rendszer a mindenkori kutatók, pályázók felett egyben megkérdőjelezhetetlen hatalommal is rendelkezett, a döntések harmadik fél általi felülvizsgálatára nem nyílt valódi lehetőség. A források elosztásának módja érdemi kontroll nélkül zajlott” - konstatálja.
A tudománymetriai rendszerek fejlődésének köszönhetően mostanra ugyanakkor lehetővé vált az, hogy az egyes zsűrik szintjén is láthatóvá váljon, objektív mutatók alapján ki és hogyan teljesít tudományos téren. A sikeresen – azaz jó minőségben, és sokat – publikáló kutatók azok, akik nemzetközi szinten is versenyképessé teszik a hazai tudományt, ami közös célunk. További részletek a levélből a cikkben