Papp Lajos mulasztásos emberöléssel vádolja a rektort

A Pécsi Szívcentrum igen nehéz helyzete akkor került a szélesebb nyilvánosság elé, amikor június közepén pénzügyi okokból fel kellett függeszteni a tervezett műtéteket és jelenleg csupán a sürgősségi beavatkozásokat lehet végrehajtani. Ennek azonban akár emberéletben is mérhető következményei is vannak - ahogy Papp Lajos a hangfelvételen megfogalmazza, jelen pillanatban csak a "félhalott" betegeket vehetik fel.

A professzor szerint két közvetlen okra vezethető vissza az, hogy a klinika folyamatosan átlépte a költségvetést. Az egyik a centrum támogatásának egymilliárdos csökkenése az elmúlt évben, amely részben az egészségügyi tárca, részben a PTE Klinikai Központjának döntéseinek köszönhető. A másik pedig az, hogy ezzel párhuzamosan 480 ezerrel több beteget kell ellátnia az intézménynek, amelyhez jelen pillanatban még a fővároshoz lényegesen közelebb fekvő Székesfehérvár is hozzátartozik.

Egy visszautasíthatatlan ajánlat
Közben a kilencéves Szívcentrumnak még egy problémával szembe kellett néznie: az induláskor világszínvonalú műszerpark amortizálódott, olyannyira, hogy belátható időn belül a napi működés is veszélybe kerülhet. A klinika vezetésének becslése szerint a műszerpark elkerülhetetlen megújítása több mint kétmilliárd forintba kerül, és ennek finanszírozására csakis külső erőforrások bevonásával lehet mód. Ekkor került képbe az a javaslat, amely aztán a PTE vezetésével való konfliktushoz vezetett.

Papp Lajos két kollégájával együtt februárban tett javaslatot a Szívgyógyászati Klinika "funkcionális privatizációjára", amellyel első körben a PTE vezetésének sem volt különösebb problémája: abban állapodtak meg, hogy az egyetem döntéshozó szervei tárgyalják meg a kérdést.  A funkcionális privatizáció a működtetés magánkézbe adását jelentette volna, azaz maga az intézmény továbbra is a PTE tulajdonában maradt volna, ahogy azt a Hírszerző kérdésére Imhof Gábor, a PTE gazdasági főigazgatója is megerősítette. Papp indoklása szerint ez a lépés azért lett volna szükséges, mert a jelen kondíciók között a PTE nem tudja ellátni ezeket a feladatokat.

A két fél viszont máshogy emlékszik vissza az ezek után történtekre. A neves szívsebész azt állítja, hogy munkatársaival együtt mindent a rektor kéréseinek megfelelően hajtottak végre, annak mindenről tudomása volt, köztük a Szívcentrum egyes tevékenységi köreivel megegyező nevű cégek létrehozásáról is. Papp ennél is tovább ment: a lap kérdésére leszögezte, hogy nem ő hozta létre ezeket, ám többet csak akkor tud minderről mondani, ha már nem lesz a PTE dolgozója. Mindezt Imhof Gábor némi értetlenséggel fogadta, ugyanis akad olyan cég is, amelynek Papp Lajos a tulajdonosa.

A végső összecsapás
Lényegesen eltér a rektor, Gábriel Róbert verziója, aki június elején azt közölte az egyetem nyilvánosságával, hogy a tavasszal létrehozott cégekről nem volt előzetes tudomása, sőt azok megtévesztő nevei miatt a PTE jogi lépéseket tesz.  A helyzet ezek után gyorsan elmérgesedett. Papp a Tanári Testület ülésén hazugsággal vádolta meg a rektort, ráadásképpen mulasztásos emberöléssel is, amiért nem teszi meg a véleménye szerint szükséges lépéseket a Szívgyógyászati Klinika helyzetének rendezése érdekében.

A meglehetősen súlyos vádak miatt kiakadt Gábriel Róbert időrendbe szedve tárta a PTE szenátusa elé a saját verzióját, miközben a PTE ÁOK Tanári Testületének vezetője arról biztosította a rektort, hogy elhatárolódnak Papp hozzászólásától, annak a "testület szelleméhez nem méltó" stílusa miatt.

A rektor azt is fontosnak tartotta a PTE szenátusának tudomására hozni, hogy Papp egyelőre nem közölte hivatali feletteseivel nyugdíjba vonulási szándékát, szemben a professzor médiában megjelent állításával. Más kérdés, hogy Papp szerint ezt nem is kell megtennie, miután állampolgári joga a korkedvezményes nyugdíjba vonulás, amelyhez nem kell felettesei hozzájárulása. Ez pedig állítása szerint folyamatban van.