Patikák: a liberalizáció vége

Két lépcsőben oldja meg a tegnap elfogadott törvény a patikatulajdonlást: 2014-ig a személyi joggal rendelkező gyógyszerésznek 25 százalékot meghaladó részt kell birtokolnia a gyógyszertárban, 2017-ig pedig a patikában dolgozó gyógyszerészeknek együttesen 50 százaléknál nagyobb hányaddal kell rendelkezniük. A pár év haladék lehetőséget teremt arra, hogy a ma különféle, nem szakmai befektetők kezében lévő gyógyszertárakat - akár kedvezményes hitellel - birtokba vegyék a patikusok, s a mai tulajdonosok felkészüljenek a váltásra. Ez is része a gyógyszertárakról szóló jogszabálynak, amely megszünteti a 2006-ban törvényi úton szabaddá tett patikaliberalizációt, amelynek hatására 618 gyógyszertár létesült.
Az új jogszabály megtiltja az ajándékozást, kereskedelmi egységből ismét egészségügyi intézménnyé minősíti a gyógyszertárakat. Kérdés azonban, hogy a gyógyszerészek képesek lesznek-e megbirkózni az új feladatokkal. A lakosság egészségmegőrzését célzó programok mellett feladatuk lesz ugyanis, hogy a felírt készítmények közül a legolcsóbb hatóanyagot kínálják.

A többletfeladatok ellátásához több gyógyszerészre, így pluszpénzre is szükség lenne, ezt az évek óta változatlan degresszív kiskereskedelmi árrésrendszer módosításával lehetne elérni. Jelenleg a tb által támogatott gyógyszerek átlagos árrése 11, a nem támogatott körrel együtt pedig 13,2 százalék. A gyógyszerforgalom 10 százalékának árrése egy százalék alatt van, a drága készítményeké közel 40 százalék. Ez utóbbiaknál az állam 850 forintban maximálta az árrés összegét. A Magyar Gyógyszerészi Kamara korábban ez utóbbi 1200-1300 forintra történő emelését kérte, ezzel 2,2 – 2,5 milliárdos többletbevételhez jutnának a patikák.