Perelnek az orvosok, fordulhat a kocka

Eszerint a jövőben nemzeti hatáskörbe utalhatják vissza az ügyeleti idő munkaidőként való elszámolását.

Több száz orvos áll perben munkáltatójával az elmaradt ügyeleti díjak miatt, 2004. május 1-jéig visszamenőleg követelik a pénzüket. A pereskedési hullámot az generálta, hogy az Európai Bíróság korábban kimondta: az ügyeletben eltöltött idő is teljes értékű munkaidőnek számít. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) minden jogi segítséget megadott a perre menőknek - mondta korábban lapunknak Gyenes Géza főtitkár. A kamara becslései szerint ha minden kórházi orvosnak és szakdolgozónak kifizetnék az ügyeleti díjkülönbözetet, az csaknem százmilliárd forintjába kerülne az államnak.

Az átlagos elmaradás a kórházban dolgozók esetében 1,5 millió, az alapellátásban 1,6 millió forint, de egy-egy orvosnak akár 3-6 millió forintot és annak kamatát is megítélheti a bíróság. A folyamatban lévő jogi eljárások kimenetelét várhatóan nem befolyásolja a mostani uniós döntés - jegyezték meg a kamaránál. (Uniós források szerint Székely Tamás egészségügyi miniszter is jelen volt azon a hétfői luxembourgi ülésen, amelyen a szakminiszterek elfogadták a munkaidő-irányelv módosítását, de a tárca sajtóosztályán nem válaszoltak megkeresésünkre.)

Korábban, a még liberális vezetésű szaktárcánál úgy fogalmaztak: a kormánynak nincs és nem is volt fizetési kötelezettsége, az elmaradt ügyeleteket az intézmények fenntartóinak kell kifizetnie, ha a bíróság úgy dönt. A minisztérium szorgalmazza egy olyan jogszabály megalkotását, amelyben az ügyelet munkaidőnek minősül, de ezt éppen ezért tényleges munkával kellene tölteni. (Úgy tudni, a tagállamok többségében nem fizetik ki a teljes ügyeleti díjat, vagyis nem kifejezetten magyar problémáról van szó.)

A Magyar Kórházszövetség üdvözli a döntést, elnöke, Varga Ferenc a Napinak azt mondta: a munkáltatónak könnyebb lesz a többletfeladatokra törvényesen rábírni a dolgozót, hiszen az önként vállalt túlmunka helyett kötelezővé válik az ügyelet. Ez jelentősen egyszerűsítené a kórházi munkaszervezést.

Az EU-konform ügyeleti díjazás évente csaknem 50 milliárd forintos többletköltséget jelent, ám az E-Alapban ez a tétel nem szerepel, a kórházaknak ezt maguknak kell kigazdálkodni. Kereszty Éva egyetemi docens szerint az uniós döntés létszámtöbbletigényt generálhat az egészségügyben. A téma szakértője lapunk kérdésére rámutatott: a magyar jogrendben igen szigorúan fogalmazták meg az önként vállalható túlmunkára vonatkozó szabályokat. Míg az uniós irányelv csak az alkalmazottakra vonatkozik, addig a hazai előírások a vállalkozó orvosokra is érvényesek. A jogszabály kiterjesztését az az ombudsmani kezdeményezés indokolta, amely kimondta: a betegnek alkotmányos joga, hogy kipihent orvos lássa el.