Pisztollyal a kórházba: mindennapos az agresszió

Nem hozott érdemi eredményt az a jogszabályváltozás, ami fokozottabb védelemben részesíti az egészségügyi dolgozókat. Erről tanúskodik az a nemrégiben végzett kutatás, amit Vörösmarty Attila, a hatvani Albert Schweitzer Kórház ápolási igazgatója az Ápolási szakmai kollégium felkérésére készített 2420 ápoló megkérdezésével - írja a heol.hu.

Amint az a kutatásból kiderült, az ápolóknak csupán 13 százaléka nem lett az áldozata valamilyen kórházi agressziónak. A szakdolgozók több mint felét egyszer-kétszer, 29 százalékát többször is érte már atrocitás. Hét százalékuk pedig azt mondta, mindez rendszeresen előfordul a munkája során. Még ennél is rosszabb a helyzet, ha az agresszió megnyilvánulási formáit vizsgáljuk: az ápolók 37 százaléka fizikai támadással, közel 8 százaléka pedig szexuális zaklatással is találkozott.

A szakdolgozókat legtöbbször a betegek hozzátartozói bántalmazzák, jóllehet agresszív megnyilvánulásokra inkább a betegek részéről lehet számítani. Az egészségügyiek az ilyen esetek zömében maguk próbálták megoldani a helyzetet. Harminc százalékuk segítséget hívott, míg 12 százalék egyzerűen elhagyta a helyszínt. Közülük sokan – a megkérdezettek 15 százaléka – már arra is gondoltak, hogy távoznak az egészségügyből, mert a munkakörülményeiket nem tartják biztonságosnak.

Ezeket tudva nem meglepő, hogy a megkérdezettek 3,7 százalékának már betegállományt is igénybe kellett vennie a munkahelyi bántalmazás következtében.

Ismert, hogy az egészségügyi dolgozók egy jó ideje közfeladatot ellátó személynek minősülnek, így fokozottabb büntetőjogi védelmet kapnak. Ezért a vizsgálat rákérdezett e törvénymódosítás hatásaira is. Nos, az ápolók 81 százaléka nem érez semmiféle változást, s 15 százalékuk is csak részben. Azaz mindössze 4 százalékuk vélekedett úgy, hogy a jogszabály-módosítás eredményt hozott.

A szakdolgozók többségének egyébként lesújtó a véleménye az intézkedésről (kétharmaduk szerint az nem érte el a kívánt célt), s mindössze öt százalék mondta, hogy számukra biztonságot jelent a jogszabály.

Az agressziót elszenvedő ápolók többnyire a kollégáiktól vagy a biztonsági szolgálattól kapnak segítséget, s csak 3 százalékuk hívta a rendőrséget. Arra a kérdésre, bántalmazás esetén feljelentenék-e a beteget, az ápolók 34 százaléka válaszolt igennel – szerintük ugyanis ezzel felhívnák a figyelmet az ellátás közbeni erőszakos cselekedetekre.

Ám a döntő többség ezt nem tenné meg, mert vagy fél a következményekről, vagy úgy gondolja, fölösleges minden, hiszen az elkövető úgysem kapná meg a megérdemelt büntetését.

A vizsgálat kitért arra is, vajon mi is váltja ki a betegek és hozzátartozóik részéről az agresszív viselkedést. Az ápolók szerint az erőszak forrása legtöbbször a kulturális különbségekkel, a média egészségüggyel kapcsolatos negatív hatásával, a betegjogok megváltozásával és a megnövekedett várakozási idővel hozható összefüggésbe.

A heol.hu kíváncsi volt arra is, vajon vannak-e megoldási javaslatok? Erről a teljes cikkben olvashatnak.