A KSH legújabb környezeti jelentését környezet-egészségügyi adatokkal szembesítette a Népszabadság.
Európában a beépített területek az elmúlt húsz évben csaknem húsz százalékkal nőttek. Magyarországon 1990-ben 520 ezer hektárnyi terület volt lebetonozva, most 600 ezer, eközben a hazai népesség közel négyszázezerrel apadt. Erdő jelenleg az ország ötödét borítja, egy 2006-ös program szerint 2015-re már a negyedén növekednek fák. A jelentés szerint 1991-ben kétmillió, 2006-ban már közel hárommillió személyautó volt az országban. Teherutóból négyszázezer robogott az utakon, buszokból ellenben 1985-höz viszonyítva egyharmaddal kevesebb, 18 ezer.
Páldy Anna, az Országos Környezetegészségügyi Intézet helyettes vezetője szerint a halálozás okai között a környezetszennyezés mintegy 4-6 százalékra tehető. A környezetszennyezéssel leginkább a légzőszervi megbetegedések hozhatók összefüggésbe. Az asztmás megbetegedés gyakorisága 1990-hez képest 2006-ra több mint háromszorosára nőtt. Az új asztmás esetek 64 százaléka allergiás eredetű. Az elmúlt 16 év alatt a regisztrált betegszám megtízszereződött. A szálló por meghatározó légszennyező anyaga a települések levegőminőségének.
Budapesten 2007-ben átlagosan az év napjainak 18 százalékában haladta meg a napi határértéket, a legtöbb határérték túllépést az Erzsébet téren regisztrálták (108 nap). A biológiai légszennyezők közül a parlagfű jelent jelentős környezet-egészségügyi problémát. A parlagfűszezonban mintegy 40 napon keresztül mérhető olyan koncentráció, ami minden parlagfű érzékeny betegben allergiás tünetet okoz.