Praxiscsere kihalásos alapon

Évente ugyan hatvan-száz fiatal lép be a háziorvosi rezidensrendszerbe, de a szakvizsga megszerzése után 40 százalékuk elhagyja a pályát - közölte Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója. Hozzátette: nekik is szembesülniük kell a praxishoz jutás anyagi nehézségeivel és a praktizálás megkezdéséhez szükséges bürokratikus procedúrával.

Pedig legalább 250 rezidenst kellene képezni évente ahhoz, hogy 15 éven belül lecserélődjön az elöregedett háziorvosi kar, a 6800 körzetben dolgozók harmada jócskán nyugdíjkorhatár fölött van, jelentős számú a hetvenévesnél idősebb orvos.

Az alacsony bér után járó nyugdíjból ugyanis nem tudnának megélni, és nincs kinek eladni a praxisukat, így "kihalálos" alapon cserélnek gazdát a praxisok - mondta Komáromi Zoltán háziorvos. Szerinte megoldás lehetne az alapellátási nővér- és speciális adminisztrátorképzés bevezetése. Ez utóbbiakból hatezerre lenne szükség. Ők levennék az adminisztratív terheket a nővérekről, utóbbiak pedig az orvosokról. És ha három nővér tartozna egy orvoshoz - csakúgy, mint több nyugati országban -, két-három praxist is képesek lennének tisztességesen ellátni.

- Az alapellátás önkormányzati feladat, ám azok szerepe egyre inkább periferikus: ha jól megy a praxis, nem szükséges törődni vele, ha hiányzik az orvos, nincs eszközük a csábításhoz. Így évek óta 200 körüli a betöltetlen praxisok száma, százból tartósan hiányzik az orvos. Elsősorban a kistelepülésekről tűnnek el a praxisok, ezt a lakosságszám csökkenése is indukálja - hangsúlyozta Selmeczi Kamill háziorvos, a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetségének (Fakoosz) elnöke. Ilyen esetekben az önkormányzatok összevonnak két vagy akár három települést, emiatt embertelen helyzetbe kerül az ott gyógyító orvos, de a betegeknek is rossz. Több ilyen összevont rendelés van már a Bodrogközben, ahol nyugdíj, betegség, elhalálozás miatt üresedtek meg a rendelők.