A rendőrség minden esetben eljárt hivatalból, amikor drogfogyasztás gyanúját tapasztalta.
Szakmai és civil szervezetek véleményét semmibe véve vonta vissza a nemzeti drogstratégiát az Orbán-kormány néhány hete, mivel szerintük ez az oka az utóbbi nyolc év állítólagos kudarcainak. Azonban ezt tételesen cáfolják a szakértők. A kormány által kritizált és visszavont drogstratégiát ugyanis 2009 decemberében fogadta el az Országgyűlés, és valójában még meg sem kezdődött a végrehajtása - írj a Népszava Gyógyítás helyett büntetne a kormány című cikkében.
Ha az „elmúlt évek" stratégiáját említik, akkor kizárólag az első Fidesz-kormány által 2000-ben elfogadott drogstratégiáról alkothatnak véleményt, amely a 2000 és 2009 közötti időszakra tűzött ki célokat.
A hivatalos stratégián kívüli lépések is nehezen nevezhetők liberalizációnak - állapította meg Sárosi Péter nemrég megjelent elemzésében. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogpolitikai programvezetője szerint ugyanis az utóbbi évek jogszabályi változásai éppen hogy nem könnyítették meg a droggal élők „lehetőségeit". Például 2002-ben a szocialista-liberális kormányzat megváltoztatta a Btk. kábítószerrel kapcsolatos szakaszait, de mindössze annyiban, hogy visszahozták az első Fidesz-kabinet előtti, még az MDF-kormány által 1993-ban kidolgozott szabályozást. Aszerint ugyanis a kábítószert csekély mennyiségben megszerzők vagy maguknál tartók a büntetőeljárás alternatívájaként részt vehettek egy 6 hónapos megelőző, kezelő vagy egyéb jellegű foglalkozáson, az úgynevezett elterelésen, az erről szóló igazolás bemutatása ellenében pedig megszüntették az ellenük folyó eljárást.
Sárosi felhívta a figyelmet: a rendőrség ezután is minden esetben eljárt hivatalból, amikor drogfogyasztás gyanúját tapasztalta. Az ilyen ügyekben az - általában - fiatal fogyasztót vizeletvétel és vallomástétel céljából előállítják a kapitányságra, és átkutathatják a lakását, autóját, vagy pártfogói felügyelet alá helyezhetik. Ez, a szakértő szerint európai összehasonlításban is a legszigorúbbak közé tartozó szabályozás semmiképpen sem hozható összefüggésbe a „drogliberalizáció" kifejezéssel.