''Soha nem akartam esztrádszakember lenni''

Tari Annamária klinikai pszichológus, pszichoterapeuta, szűkebb szakterülete a pszichoanalízis és az onkopszichológia. Rendszeresen publikál és előadásokat tart, írásaiban foglalkozik pánikbetegséggel, szorongásokkal, különböző fóbiákkal és játékszenvedélyekkel, újabban a fogyasztói társadalom kórjaival.

Azon kevesek közé tartozik szakmájában, akik az analízis díványos szobájából szívesen kilépnek a nagy nyilvánosság elé lelkeket gyógyítani. Az interjúban elmondja, önmagában a szereplés nem vonzza, általában csak azokat a felkéréseket fogadja el, melyekben pszichológusként van jelen, a „csak szereplős" műsorokét nem. Soha nem akart „esztrádszakember" lenni, aki azt a látszatot kelti, hogy mindent tud, mert az azzal a veszéllyel jár, hogy előbb-utóbb ezt magáról is elhiszi az ember. A könyvhétre önálló kötete jelent meg az Európa Kiadónál Sejtem... címmel, amely szakkönyv, de a betegeknek és családtagjaiknak írta.

Az onkológiákon folytatott pszichológiai munkájáról szól, daganatos betegek lélektanával foglalkozik benne. A kór diagnosztizálásától egészen a gyógyulásig, amikor a betegnek vissza kell találnia az életbe, ami nem lesz olyan többé, mint annak előtte volt. Külföldön szinte mindenütt különösen nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a beteg értse, mi történik vele, és tudja, mire számíthat. Ezzel a könyvvel ehhez szeretne segítséget nyújtani a szakember.