Sokan évente sem cserélnek fogkefét

Ezt követően drasztikusan csökkent. A KSH adatai szerint 1990-ben több mint 9 millió, 2005-ben már csak 4,4 millió felnőtt járt fogászaton. Bár a tb-finanszírozott rendelőkben 1998-tól újra ingyenesek a fogmegtartó beavatkozások, azóta alig növekedett a fogorvoshoz járók száma.

- Ennek a problémának több összetevője van – közölte dr. Rück András. A békéscsabai főorvos, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának megyei választókerületi elnöke elmondta, a magyar ember csak a panaszaival keresi fel orvosát. — Nyugat-Európában, ahol drágábbak a kezelések költségei, már felismerték, hogy sokkal kifizetődőbb szűrésekre járni, ezzel megelőzve a költséges beavatkozásokat. Emellett a fejlett országokban a rendszeres szűréshez kötik a támogatott kezelések megadását.

Dr. Rück András hangsúlyozta, komoly érvágást jelentett a honi kezelések számának alakulásában a Bokros-csomag máig ható lélektani hatása is. A korábban ingyenes fogmegtartó tevékenységtől megvonták a támogatást, részleges térítési díjat kellet űzetni például az egyik leggyakoribb beavatkozásért, a tömésért. Újabb visszaesést jelentett a vizitdíj bevezetése. A helyzetet tovább súlyosbította a Gyurcsány-kormány intézkedése, mely a fogpótlás-támogatások megvonásáról határozott.

— Rosszul szervezett a honi iskolafogászati rendszer is, tulajdonképpen mi már csak tűzoltómunkát végzünk, a megelőzés egyáltalán nem, vagy alig kap szerepet a programban. Mindezekhez a gondokhoz társul még az egészségtelen táplálkozás. A gyerekeket cukros teával, üdítőkkel itatjuk. Svájcból azért érkeztek fogorvoshallgatók hazánkba, hogy a gyakorlatban lássák, miszerint a tejfog is ki tud lyukadni — sorolta tapasztalatait dr. Rück András.

Felmérések szerint Magyarország a fogápolás szempontjából az utolsó helyen áll az uniós rangsorban. A magyarok egy főre jutó fogkefefogyasztása évente 0,8 darab, szemben azzal, hogy szakemberek szerint legalább kéthavonta kellene cserélni a jó esetben naponta többször használt fogkefét.