• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Sokezer gyermeknek nincs lakcíme, így ellátása

Lapszemle Forrás: Magyar Nemzet Online - MTI

Négyezer gyermeknek nincs érvényes magyarországi lakcíme, így ők szinte minden szociális ellátástól elesnek.

Négyezer gyermeknek nincs érvényes magyarországi lakcíme, így ők szinte minden szociális ellátástól elesnek, mivel azok igénybevételéhez bejelentett lakcím kell. További 1500 kiskorúnak csak települési szintű lakcíme van, ami jelentősen megnehezíti az ellátáshoz való hozzáférést – írja Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének szóló nyílt levelében több, gyermekjogokkal és lakhatási szegénységgel foglalkozó civil szervezet.

A Város Mindenkié, az Utcajogász és a Gyerekesély Közhasznú Egyesület által jegyzett levél – ami egyben petíció is, és az interneten bárki aláírhatja – célja, hogy elérje: a kormány végre tegyen azonnali lépéseket annak érdekében, hogy a lakcím nélküli gyerekek hozzájussanak az alapvető ellátásokhoz, és élhessenek jogaikkal - írta az mno.hu.

A civil szervezetek levelükben rámutatnak, hogy jelenleg az államilag támogatott egészségügyi ellátásra csak azok a gyerekek jogosultak, akiknek van bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyük Magyarországon. Gyest, családi pótlé­kot és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt is csak az a család kaphat, amelyiknek van bejelentett lakóhelye, ahogy az ingyenes intézményi gyermekétkeztetésre is csak ennek birtokában válnak jogosulttá. Ezen felül az úgynevezett települési támogatások igényléséhez (ilyen például a gyógyszertámogatás vagy az átmeneti segély) szintén bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely kell.

– Természetesen nem pusztán az a célunk, hogy az állandó otthon nélkül élő gyerekek is jogosultak legyenek a különböző ellátásokra, hanem az, hogy végre a kormányzat valódi koncepciót alkosson, és sürgősen tegyen lépéseket a lakhatási válság ellen, amely egyre több gyereket sújt – jelentette ki a lapnak Darvas Ágnes szociológus, a Gyerekesély Közhasznú Egyesület elnöke. A szegénységkutató arra a kérdésünkre, miként lehetséges, hogy gyerekek ezrei élnek lakcím nélkül, mégsem avatkozik közbe a gyermekvédelmi intézményrendszer, kiemelte: sok gyerek beleszületik ebbe a helyzetbe.

Sok ezer olyan család van, amely hosszú éveken keresztül él szívességi lakáshasználóként vagy olyan albérletben, ahol a tulajdonos nem járul hozzá a lakcímbejelentéshez, és ilyen körülmények közé érkezik a gyerek. A családok egy része ráadásul állandóan költözni kényszerül, így könnyen kieshetnek a gyermekvédelem látóköréből.

A szociális államtitkár cáfol
Egyetlen gyermek sem eshet el alapvető szolgáltatásoktól azért, mert nincs lakcímkártyája - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára kedden az MTI-nek. Czibere Károly arra reagált, hogy több, gyermekjogokkal és lakhatási szegénységgel foglalkozó civil szervezet azt írta Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének szóló nyílt levelében - amelyről a Magyar Nemzet számolt be kedden.

Az államtitkár részletezte: alapvetően három kategóriába sorolhatók az ellátások. Az elsők az önkéntesen igénybe vehetők, például a gyermekjóléti szolgáltatás, amelynél nem lehet elutasítási indok, hogy nem a megfelelő helyen vette igénybe valaki. Akinek nincs lakcímkártyája, az is "bátran" igénybe veheti ezeket a szolgáltatásokat - mondta.

A második kör a krízisszolgáltatásoké: ha valamilyen probléma van a családban, akkor a szociális törvény alapján az önkormányzatnak illetékességére tekintet nélkül segítséget kell nyújtania a krízisbe jutott állampolgárnak. Krízis esetén az az önkormányzat illetékes, ahol éppen van a gyermek - foglalta össze Czibere Károly.

Hozzátette: a harmadik csoport az úgynevezett hatósági ügyek; a gyermekvédelmi törvény azt mondja ki, hogy minden gyermek ügyében a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti hatóság illetékes, ha pedig nincs ilyen, akkor az utolsó ismert magyarországi címe alapján illetékes hatóság köteles eljárni. Ha ilyen sincs, tehát nem tudni, hogy hol lakott legutóbb, akkor a fővárosi kormányhivatal jogkörében eljáró V. kerületi gyámhatóság az illetékes - közölte.

Czibere Károly összegzése szerint nem lehet olyan gyermek, aki bármilyen alapvető szolgáltatásoktól elesne csupán azért, mert nincs lakcímkártyája. Kitért arra is, hogy a tárcához nem érkeztek ezzel kapcsolatos, jogsérelemre utaló panaszok.

Ezzel együtt is munkacsoportot alakítanak, összegyűjtik a jogalkalmazók tapasztalatait, és ha ez alapján úgy látják, hogy a jogszabályban vannak "hiátusok", azonnal lépni fognak, mert a gyermekek jogbiztonsága a legfontosabb.