Sokféle daganat krónikus betegséggé szelídíthető

A legtöbb rákbetegség 2050-re már nem lesz halálos kór az információtechnológia és az élettudományok eredményeinek együttes felhasználásával születő új megoldásoknak köszönhetően – állítják a szakértők, akik szerint a digitálizáció az egészségügyben is új korszakot nyit. Lantos Zoltánt, az Európai Bizottság e-Egészséginformatikai szakcsoportjának magyar delegáltját kérdezte a növekedés.hu. A szakértőnek most jelent meg a témában írt könyve.

...

Magyarországon ma még nagyon kevés orvos vallja, hogy a modern egészségügyben már két szakértő találkozik: az orvos, aki az orvostudomány szakértője és a páciens, aki a saját életének a szakértője. Ha ön a saját életéből adatokkal alátámasztott információkat tud nyújtani, az nagy segítség, mert ezek elemzéséből a kezelőorvosok olyan következtetéseket vonhatnak le, amikre nem jutnának pusztán a rendelőben végzett vizsgálatokkal.

Lásd a fehér köpeny szindrómát a vérnyomásmérésnél, nem beszélve arról, hogy ez 24 órás vérnyomásmonitorozás is sokkal maceársabb. Mennyire megbízhatóan mérnek ezek az eszközök?

Már vannak olyan otthoni eszközök, amelyek nagyon pontosak, és az okosórák, -karkötők között is van több, amit orvosegyetemekkel együttműködésben fejlesztettek olyan algoritmusok használatára, amelyek az orvosi diagnózist is támogatják.

Az Európai Unió ezért is döntött úgy: kötelezi a gyártókat, hogy törzskönyveztessék az elektronikus szoftvereiket, illetve a digitális gyógytermékeket is be kell vizsgálni és bizonyítani kell, hogy hiteles adatokat adnak.

Akkor nyilván érdemes ilyet választani.

Még kevés ilyen eszköz van, Németországban a rendszer már 2019 végétől működik, Magyarországon még nincs egy éve, de idővel igen, ez lesz az irányadó és a bizalom pecsétje, hogy törzskönyvezett szoftverrel működő eszközt vásárolunk.

A digitális egészségügyi adataink védelmére is van uniós előírás? A saját biológiai működésünkről, egészségi állapotunkról töltünk fel adatokat egy-egy applikáción keresztül, de vajon tudjuk, hogy hová és hogy ki fér hozzá ezekhez az érzékeny adatokhoz?

Az EU-n kívül készült eszközökre, algoritmusokra, megosztási rutinokra az EU-nak nincs ráhatása. Az EU csak a tagországokban működő szervezetek adatkezelését, adatgyűjtését, adatmegosztását szabályozza. Az EU által felügyelt eszközöknél működik az általános adatvédelmi előírás, a GDPR, másrészt elfogadás előtt áll az adatmegosztásra vonatkozó szabályozás, amely előírja, hogy a kutatási célból végzett adatmegosztásnak transzparensnek kell lennie.

Milyen adatokat osztunk meg és milyen kutatás céljára?

Mint a beszélgetés elején is szó volt róla, az adatok sokrétű segítséget nyújthatnak a betegségekkel szembeni harcban. Az egyének és ezen keresztül a társadalmak egészsége nagy mértékben javítható a következő években, évtizedekben, ha a szerteágazó forrásokból származó adatainkat jól kezeljük, és az elemzésekkel jó döntéseket hozunk.

...

Első lépésként létrejött egy, a magyar EESZT-hez hasonló európai infrastruktúra, ami összeköti a tagországokat elektronikusan. Most már az a folyamat zajlik, hogy ezen keresztül olyan alkalmazásokat használjunk, amelyekkel elemezni tudjuk a különböző adatforrásokból kinyert adatokat. Mindez természetesen anonim módon zajlik, az adatokat az adattudományi szakértői csoportok több lépésben tisztítják, csoportosítják, rendezik, minősítik, amíg jól elemezhető adatállományt kapnak. Ez az adatbázis, amelyben a mesterséges intelligencia összefüggéseket, törvényszerűségeket tár fel és ír le, pontos előrejelzéseket tesz.

A teljes interjú a növekedés.hu portálon olvasható.