Szűk lett a fehér köpeny

A szövetség tavaly alakult, s - mint neve is jelzi - kezdetben a járó- és fekvőbeteg-ellátók, valamint a fenntartó önkormányzatok gondjait fogalmazta meg. Később azonban szélesedett a kör, és több betegszervezet, gyógyszer- és eszközgyártó, patikus, háziorvos, betegszállító csatlakozott részben meglévő saját szervezeteiken keresztül. Pusztai Dezső, az MKRSZ elnöke -egyben a ceglédi kórház igazgatója - a legalapvetőbb problémát abban az elavult szemléletben látja, hogy minden szolgáltató csakis pénzkérdésnek tekinti a betegellátás minőségének javítását, vagy legalábbis szinten tartását. Hasonlattal élve: mindenki egyre több tejet akar az egyre soványodó tehéntől, igyekszik a lehető legjobban járni, azaz a kórházak nemegyszer fekvőként kezelik azt a beteget, akit járóként is lehetne. Ezzel megterhelik az amúgy is sovány egészségkasszát, amire az állam különféle korlátozásokkal reagál.

Az MKRSZ elképzelése szerint az indokolt gyógyítást a tényleges értékén kellene kifizetnie az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, a kórházakat pedig érdekeltté kellene tenni az ésszerűbb gazdálkodásban. Az elnök egyebek mellett a kórházi osztályok, részlegek gazdálkodásának átlátható elkülönítését tartaná lehetséges megoldásnak. Újra kell gondolni a betegellátás szintjeit, szintenként a kórházak feladat- és betegkörét, ahhoz mérten a finanszírozásukat. Pusztai Dezső kijelentette, meg kellene szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a közfinanszírozott betegszállításnak csaknem az egyharmada szociális jellegű, mert olyan gyógyult beteget is hazavisznek a szállítók, akiért a rokonok is jöhetnének, „így fordulhat elő, hogy adott idő alatt több a megrendelt szállítással távozó beteg, mint ahányat a mentők korábban bevittek a kórházba" - mondta.

Az MKRSZ szerint most mindenki bajban van az egészségügyben, mert itt is elmaradt a rendszerváltozás, s mára riasztóvá vált az orvos- és ápolóhiány. A kórházak egyrészt a finanszírozási változtatások és korlátozások, másrészt sokszor ésszerűtlen gazdálkodásuk miatt jelentősen eladósodtak. Az összes kórházi tartozás ma már több mint százmilliárd forint, de a beszállítók - zömében a gyógyszer-nagykereskedők - sem lehetnek türelmesek a végletekig, mert ők a gyártóktól, illetve a bankoktól függnek, s ha a pénzintézet inkasszót nyújt be, „az ledönti az összes dominót a rendszerben".

A szervezet előrejelzése szerint néhány hónap múlva könnyen összeomolhat a betegellátás, s az új kormányra vár a feladat, hogy újat építsen a régi rendszer helyett. Ahhoz azonban látnia kell majd az egészségügy szereplőinek gondjait külön-külön és egybefüggően is.