Miért rosszabb egy lepusztult határőrőrs helyén épülő klinika egy védett ciklámentelepre tervezett kalandparknál?
Több ezer négyzetméteres erdei klinikát építene egy vállalkozó Sopron mellett, azonban a város elsőre nemet mondott – tájékoztat a Népszabadság. Az egykori határőrbázis helyére tervezett magánkórházban plasztikai sebészet, szülészet-nőgyógyászat, fogászat és rekreációs részleg kapna helyet, korszerűen felszerelt műtőkkel. A tervezők - tekintettel a védett természeti környezetre - külön figyelmet szenteltek az épület tájba illesztésére.
Lőrinc Attila építész szerint mindössze négy fát kellene kivágni az építkezéshez. Úgy tűnik, ezt se a helyiek, se a környezetvédők, se a természetvédelmi hatóságok nem hiszik el. Az egykori mucki határőrőrs területére 2006 nyarán adott ki elvi építési engedélyt a soproni építési hatóság. A tervek egy idősotthon létesítéséről szóltak. A fekvő és ambuláns betegeket is fogadó, 8700 négyzetméter alapterületű magánkórház működtetése már más kérdés - hívta fel Grahovecz Antal, a beruházó ERK Egészségügyi Rehabilitációs Központ Kft. ügyvezetőjének figyelmét a város főépítésze két évvel később, a beruházás tervtanácsi tárgyalásakor.
- Az ingatlan előző tulajdonosa valóban idősotthont képzelt ide, de az elvi építési engedély egészségügyi intézményre vonatkozott - veti ellen a cégvezető.
A tervzsűri egyébként megvalósíthatónak tartotta a projektet, de az építési engedély kiadását a környezetvédelmi hatóság hozzájárulásához kötötték. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség azonban nem támogatta a beruházást, így a soproni építési hatóság elutasította az építésiengedély-kérelmet. - Állásfoglalásukban meg sem említik azokat a hatástanulmányokat, amelyeket éppen az ő kérésükre készíttettem el sok millió forintért. Talán azért nem, mivel a tanulmány szerint a beruházás nem befolyásolja az ökoszisztémát - csodálkozik Grahovecz Antal, aki furcsállja, hogy miért rosszabb egy lepusztult határőrőrs helyén épülő klinika egy védett ciklámentelepre tervezett kalandparknál. Az utóbbi létesítését nem támadta a környezetvédelmi hatóság.
A cégvezető decemberben fellebbezett be a Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatalnál. - Még nincs döntés - mondta Varga Csaba építési osztályvezető, aki nem kívánt részletekbe bocsátkozni.
- Az ügy még korántsincs lefutva - hangsúlyozza Resch Mária, a Védegylet megyei szervezetének munkatársa. Szerinte a vállalkozó túl sokat veszíthet a beruházás meghiúsulásával ahhoz, hogy ilyen könnyen feladja. A projekt a Natura 2000 által védett körzetben valósulna meg, így a városi tervtanács el sem járhatott volna az ügyben, különösen úgy nem, hogy a vezetője az engedélyt kiadó hatóság irányítója is. Az egyesület ezért összeférhetetlenséget jelentett be a gazdasági tárcánál, illetve több más szervnél panasszal élt az ügy során tapasztalt jogellenességek miatt.
De nemcsak ez zavarja a környezetvédőket. A beruházás fő célcsoportja az osztrák és német közép- és felsőközéposztály, gyógykezelésük a helyiek rekreálódási lehetőségeit csökkentené. A kórház mindenki előtt nyitva állna, sőt a terveink szerint a magyar egészségügyi rendszerből csaknem teljesen hiányzó rehabilitációs részleg is működne itt - hangsúlyozza Grahovecz Antal, aki nem tagadja, hogy jól jövedelmező plasztikai beavatkozásokat is vállalnának. - Ez üzleti vállalkozás és nem vöröskeresztes akció - mondja a vállalkozó.