Térségi keringőt járhatnak a betegek

A betegellátási rend változásával együtt július 1-jétől mindenki számára hozzáférhetővé vált az országos várólista is az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapján. A lista alapján jól látható, hogy területenként igen nagy az eltérés a várakozási időben, valamint a várakozók számában is egy-egy beavatkozásra - írja a Magyar Hírlap.

Érdekesség, hogy a várakozási idő nem mindig áll arányban a páciensek számával. Délközép-Magyarországon például körülbelül hétszázan csak negyven napot várnak diagnosztikus szívkatéterezésre, míg az északközép-magyarországi térségben száznyolc beteg hatvanhárom nap alatt kerülne sorra. Ennél is szélsőségesebb eltérések mutatkoznak a csípőprotézis-beültetésnél, ez a műtétfajta az ellátórendszer hatékonyságának szinte a lakmuszpapírjává vált az utóbbi időszakban.

A különbségek olykor meghökkentők, és a valós kép helyett valamiféle torzulást mutatnak. Nehéz ugyanis elképzelni azt, amit a köznyilvános adat jelez: a kecskeméti kórházban 153 ember van a listán, várakozási idő azonban nincs. Nem sokkal arrébb viszont hatalmas türelemmel kellene lennie annak, akit Szentesen vettek előjegyzésbe, az intézmény ugyanis 2019 szeptemberére adna időpontot.

Eközben például ha valaki most kerülne a budapesti Szent János-kórház várólistájára, akkor leghamarabb ugyancsak 2019 szeptemberében fekhetne a műtőasztalra. Ki kellene ugyanis várnia, amíg csaknem háromszázötven ember „elfogy" előle. S míg a Honvédkórház várólistáján még ennél is többen sorakoznak, addig ez az intézmény gyorsabban „pörgeti" a listát, itt már 2014-ben sorra kerülhetne a ma előjegyzett beteg.

Csípőprotézis-műtétről egyébként harmincnégy kórház vezet listát, ami valószínűsíti, hogy ennyien foglalkoznak is vele. Közülük azonban kilenc intézményben a hatszáz napot is meghaladja a várakozási idő. Olyan nagy kórházak is ide tartoznak, mint a nyíregyházi, a Zala megyei vagy a Borsod megyei. Sőt a képzeletbeli piros vonalat éppen a pécsi egyetemi klinikánál lehetne meghúzni, elsőként – a legkisebb mértékben – ugyanis itt lépik túl a várakoztatás két évét.

Az egészségügyi struktúra átalakításának az is célja, hogy minden beteg a leghamarabb kaphasson ellátást, így – ha beleegyezik – a saját térségén belül egy rövidebb listával rendelkező szolgáltatóhoz is irányíthatják. Korábbi közlések szerint a finanszírozás ilyenkor „követné" a beteget, tehát a kórház az után a páciens után is megkapná az ellátásért járó összeget, aki papíron nem hozzá tartozik.

Ám mivel a finanszírozás összességében országosan kész helyzetet teremt – vagyis abból kell gazdálkodni, ami van –, szakértők szerint egyszerűbb lenne, ha csak a pénz „mozogna", a beteg nem. Vagyis a rendelkezésre álló összeget eleve az igények szerint csoportosítanák az intézmények között. Az átirányítással persze elméletileg „laposabbá" válik majd az intézmények közti görbe. Ehhez azonban az is kell, hogy naprakész legyen a szervezés, másként könnyen feltöltődhet a sor egy-egy kórházban - írja a lap.