Az idén a várólisták hossza megfelel az európai átlagnak.
Nem csökkent az idén a szervátültetések száma a tavalyihoz képest, ám a 2006-os szintet egyelőre nem sikerül elérni. Márton János, az Országos Vérellátó Szolgálat égisze alatt működő szervkoordinációs iroda igazgatója szerint egyfelől jó jelnek vehető, hogy megállt a csökkenés, más szemszögből azt jelenti, hogy javulás azért még sincsen.
Az biztató, hogy a kórházak számának tavalyi csökkenése, illetve több intézmény profilváltása ellenére évek óta csaknem ugyanannyi, hatvan kórházból érkezik jelentés donorokról. A vesére várnak a legtöbben, az összesített várólista szerint 642 beteg. Hatvan embernek máj-, húsznak szív-, ötnek tüdőtranszplantáció mentheti meg az életét.
Mivel a szervtranszplantációk finanszírozását nem korlátozza az egészségbiztosító, az átültetés a donorok számától függ. Tavaly háromszázhetven átültetést hajtottak végre, a szerveket százötvenegy agyhalotti állapotban lévő donor adta. Ez azt jelenti, hogy egy donor több szervével is segített valamelyik rászorulón. Többszervi donáció az összes átültetés negyven százaléka, ezek közül a legtöbb a vese és a máj együttes kivétele volt. A szervátültetés az egyik leghatékonyabb beavatkozás a költségek szempontjából. Márton János szerint az élő vese szervezetben tartása és az élethosszig tartó dialízis költségei közötti jelentős különbsége is, nem is szólva az új szerv által garantált jobb életminőségről.
A tüdőátültetés magyarországi megvalósítása szerepel a tervekben, de még nincsenek meg sem a személyi, sem a tárgyi feltételei, ezért ilyen műtétet Bécsben végeznek.