Túl sokat ígérő étrend-kiegészítők

Magyarországon az EU-csatlakozás óta lényegesen egyszerűbbé vált az étrend-kiegészítő „csodaszerek" engedélyeztetése – tájékoztat a Népszabadság. A Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) az étrendkiegészítő-piac anomáliáival foglalkozó idei tanulmányában az olvasható, „az étrend-kiegészítők vásárlói számára fogyasztói döntésük meghozatala során a legfontosabb szempont az ígért hatás megvalósulása. Az érintett célcsoport tagjai fizikai és lelkiállapotukból eredően hiszékenyebbek".

A dokumentumban néhány tipikus eset leírása is szerepel. A hivatal tavaly áprilisában indított eljárást a Biovit Pharma Kft.-vel szemben. A vállalkozás ERDIC márkanevű, gabonalapú étrend-kiegészítő tablettáját a női mellek növelésére ajánlotta, meglehetősen direkt ígéretekkel: „a világon már több mint 100.000 nő választotta e természetes és veszélytelen módját annak, hogy akár 3 kosárméretet növeljen mellén." A csodálatos hatást a versenyhivatali eljárásban a cég nem tudta igazolni, a következmény egy 16 milliós bírság lett, az ügy jelenleg a Fővárosi Bíróság előtt van.

Tavaly májusban indított eljárást a GVH a szlovák Direct Best Sellers, valamint magyarországi leányvállalata, a D-BS Magyarország Kereskedelmi Kft. ellen, hogy a két társaság megtévesztő módon reklámozza az Absolute-, Equiba-, Herbachrom-, Lipotrex-, Redox-, Removyl-, Zactival- és Figur Bella-kúra, valamint Spirula márkanevű étrendkiegészítőket. A kúráknak fogyasztóhatást tulajdonítottak, a Spirula kapszulát pedig potencianövelő szerként ajánlották. Mivel a reklámokban szereplő hatást itt sem tudta a cég alátámasztani, a maximális bírságot vetették ki.

Mihálovits András, a GVH szóvivője a lapnak elmondta, az étrend-kiegészítők a leggyakoribb visszaélési formája, hogy a forgalmazók a termékeket nem bizonyítható tulajdonságokkal ruházzák fel. Gyógyhatást kizárólag akkor lehet egy készítménynek tulajdonítani, ha ezt olyan klinikai vizsgálatokkal igazolták, amelyek eredményeit az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) elfogadta, és a terméket gyógyszerként engedélyezte.

A visszaélések egy másik csoportja a készítmények hatóanyagának adagolásával, illetve a csomagoláson feltüntetett információkkal kapcsolatos. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NVH) utoljára 2006-ban végzett átfogó vizsgálatot ezen a területen. Klima Katinka, az NVH munkatársa szerint az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos kifogások esetén a hatósági feladatokat többnyire az ÁNTSZ látja el. Az NVH-hoz ritkán kerülnek ilyen ügyek, amikor vizsgálódnak, mindig találnak „valamit". Legutóbb például azt, hogy a vizsgált 40 vitamin- és ásványianyag-készítmény közel háromnegyede (20 termék) nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek.