Új és ellenálló törzsekkel tért vissza a tbc

Az orvostudomány nem tudja megállítani az újra terjedő járványt, és már mintegy félmillió azoknak a száma, akiket az egyik új törzs baktériuma fertőzött meg, és nem vagy csak nehezen tudják gyógyítani a hagyományos szerekkel (MDR). Egyre többen betegszenek meg a legújabb, ultrarezisztens (XDR) változattól, és a legerősebb antibiotikumok sem hatnak ellene. Az MDR fertőzöttjeinek egyharmada meghal, míg az XDR esetében mintegy kétharmaduk nem éli túl a betegséget.

Az amerikai Lee Reichman, a tbc ismert szakértője tavaly egy moszkvai konferencián élesen bírálta a magánkézbe adott egészségügyi intézményeket, amiért nem tudnak mit kezdeni a két új törzzsel. Szerinte a fejlett országok orvosai okolhatók a két új baktériumváltozat megjelenéséért. Két éve egész Európában 461645 „régi" fertőzöttről tudtak, ez az összes új beteg hat százaléka.

Kínában, Indiában, Dél-Afrikában, Oroszországban tudnak a legtöbb betegről. Amerikában Peru a rossz tanuló, de a térség 35 országából húszban már megjelent az MDR. Fekete-Afrika országaiban terjed a leginkább, százezer lakosból 350 lakos fertőzött, feleennyi Délkelet-Ázsiában. Magyarországon a rendszerváltással kezdett újra gyorsan terjedni, és 1995-ben érte el a csúcsot 4300 fővel, azóta csökken a betegek száma.

Újra terjed a tbc
Az egészségügyi reformot még jórészt csak hallomásból ismerő spanyolok a tbc világnapja, március 24. alkalmából egyáltalán nem szívderítő írásokat olvashattak a legyőzöttnek hitt betegségről. Már az első tény mellbevágó: a több mint 46 millió lakosú Spanyolországban kétszer annyi a tüdőgümőkórban szenvedők száma, mint a nyugat-európai átlag, vagyis az összes tbc-s beteg számát tekintve a negyedik helyen áll Európában.

A spanyol tüdőbeteg és mellkassebészeti társaság (Separ) adatai szerint évente tizenháromezer új beteget vesznek nyilvántartásba. Nem lehet egységes a spanyol adatkezelés, mert a liberális napilap, az El Mundo szerint tavaly a járványfigyelő hálózat 6070 esetet vett nyilvántartásba, de úgy becsülik, hogy ez a szám csak az összes harmada lehet, mert nem mindenki tudja magáról, hogy magában hordozza a baktériumot.

Az El Mundo adatai alapján minden százezer lakosból 18,3 betegszik meg, bár a madridi kormányhoz közeli El País más arányszámról, 30 százezrelékről tud. Portugáliában rosszabb az arány, 24,1 százezrelék százezer lakosból, és tavaly 2756 betegről szereztek tudomást, ezért ha megfelel a valóságnak a spanyol El País adata, akkor Portugália is a közepes fertőzöttségi szinthez tartozik.

A Separ az adatok alapján megállapította: a betegek mintegy fele bevándorló. Egyrészt már a hazájukból hurcolják magukkal a fertőzést, másrészt Spanyolországban kerülnek olyan körülmények közé, hogy nem csoda, ha megkapják a fertőzést a zsúfoltság, a nem megfelelő környezet és rossz tisztálkodási lehetőségek, illetve az éhezéshez közeli táplálkozás miatt. A tuberkulózis terjedésének egyik új oka, hogy ez a baktérium könnyebben ledönti a lábukról azokat is, akik a szerzett immunhiány, az AIDS-vírus hordozói.

Az Egészségügyi Világszervezet Spanyolországot már az élcsoportba sorolta világszinten, a tárca pedig úgy tudja, hogy Andalúziában, Katalóniában és Madridban vannak a legnagyobb fertőzési gócpontok. A helyi kutatók és a gyógyszerágazat egyik képviselője úgy döntöttek, saját vakcinát fejlesztenek ki, ezért a Biofabri biotechnológiai üzem, illetve a zaragozai állami egyetem már közösen készül rá, hogy akár az egész világnak új ellenszert fejlesszenek ki a két legveszélyesebb törzs ellen. A gyógyszergyártó az állatkísérletek sikerei miatt valószínűnek tartják, hogy 2011-től már megkezdhetik a vakcina hatásának ellenőrzését embereken is. A cég saját erőből fordít négymillió eurót a kísérletekre.