Újabb pofon az ápolónőknek?

A gyógyítás halálát jelentené, ha elfogadná a parlament a műszakpótlék csökkentésére tett javaslatot - jelentette ki Babonits Tamásné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) alelnöke. A munka törvénykönyvéről nemrég közzétett tervek szerint megszűnne a délutáni pótlék, az éjszakai pedig 50 százalékról 15-re apadna, ez a szakképzett ápolók átlagosan 125 ezer forintos nettó fizetését 20 ezerrel csökkentené.

A változás a 90 ezer egészségügyi szakdolgozóból 50 ezer folyamatos munkarendben, ágy mellett, három műszakban dolgozót érintene.

Pedig már ma is kevesen vannak: öt-hatezer ápolónő hiányzik a kórházakból.

A kamara írásban hívta fel a döntéshozók figyelmét arra, hogy a rosszul fizetett szakdolgozók erkölcsi megalázásként élik meg a tervezett jogszabályváltozást, nem tudják azt elfogadni. Így további elvándorlás lehet a következmény, az pedig a betegeken csattan. Mivel az orvoshiány miatt nem ritka, hogy egy ügyeletes doktornak két-három osztályt kell felügyelni, hatalmas a nővérek felelőssége is.

- Érthetetlen, miként találhatta ki bárki, hogy még egyet csavar az amúgy is súlyos helyzetben lévő ágazaton - fakadt ki az alelnök, aki saját bőrén érzi a betegellátás napi nehézségeit, hiszen a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ ápolási igazgatója. Az 1630 ágyas fővárosi kórházban megvan a gyógyítási minimumrendeletben előírt létszám, ám a legtöbb intézményről ez nem mondható el, általános a kritikus ápolóhiány.

A minimumfeltételeket is folyamatosan a gazdasági lehetőségekhez szabják, 2006 óta állandósult a létszámleépítés, sőt, a nyugdíj melletti munkát is korlátozták. Így jut a nappali műszakban egy nővérre 25 beteg - mondja Babonits Tamásné. Több évtizedes kórházi munkával a háta mögött állítja, egyre betegebben kerülnek kórházba az emberek, egyre több az idős, illetve a fokozott figyelmet, szakképzett ápolást igénylő páciens.

- A fővárosi Semmelweis Egyetemen 2500 dolgozót érintene a túlóra- és az éjszakai pótlék megvonása, van, akit mindkettő - közölte Ivády Vilmos gazdasági-műszaki főigazgatótól. Ha eltörölnék ezeket a juttatásokat, évi 500 millió forinttal csökkenne az érintettek jövedelme - tette hozzá. A főigazgató úgy becsülte, egy ilyen intézkedés évente akár 10 milliárd forinttal is megrövidítené az ágazatot. - Ezt más jogcímen mindenképpen pótolni kell, ekkora összeg kiáramlása ugyanis óriási kárt okozna a gyógyításban. Hatását a munkaerőpiac alakulása válaszolja majd meg - utalt a képzett szakemberek elvándorlására a főigazgató.

Kázmér Tibor, a váci kórház főigazgatója feltételes módban beszélt a műszakpótlék eltörléséről, reméli, arra nem kerül sor. Ha mégis, úgy véli, azt a mostaninál magasabb tb-finanszírozással kellene pótolni. Márpedig a jelenlegi gazdasági körülmények között nem tudni, gyarapodhat-e a biztosító jövő évi gyógyítói kasszája. Ám ha az ideivel azonos szinten marad, úgy a dologi költségek, a víz-, a gázdíjés a villamos energia árának várható emelését a kórházak csak a bérköltségeinek terhére tudnák kompenzálni – mondta Kázmér Tibor.

Az általa irányított intéz-ményben az orvosok nettó átlagos jövedelme nem éri el a 186 ezer forintot, a szakdolgozóké pedig csupán 116 ezer. Orvosként állítja: sokkal nagyobb megterhelést jelent az emberi szervezetre az éjszakai munka a nappal végzettnél, így az többletdíjazást igényel. Ő is megerősíti kollégái véleményét: az intézkedés további elvándorlást okozhat a váci kórházban is, ahol az év első felében 10 százalékos volt a fluktuáció, pedig most is hiány van jól képzett műtősökből és anesz-teziológus asszisztensekből.