• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Ultrahanggal felturbózott gyógybuborék

Lapszemle Forrás: Népszabadság

Ezzel megnyílt az út egy sor súlyos idegrendszeri betegség gyógyítása előtt.

A véráramba került levegő közismerten életveszélyes szövődmények forrása lehet. Ám az apróbb, mikroszkopikus nagyságú légbuborékok épp ellenkezőleg, gyógyíthatnak is. Kiderült ugyanis, hogy a mikrobuborékok képesek nagyobb molekulák, így gyógyszerek szállítására is. A módszer szépséghibája: nem világos, ezt hogyan csinálják.

Eleanor Stride, a University College London kutatásvezetője a New Scientist-nek elmondta, hogy „bár tudjuk, hogy a mikrobuborékok fokozzák a sejtek gyógyszerfelvevő képességét, fogalmunk sincs, ez milyen élettani mechanizmuson keresztül valósul meg". Tudományos magyarázat ide vagy oda, a kutatók bebizonyították, hogy a mikroszkopikus nagyságú gázgömböcskék valóban csodákra képesek.
Stride és munkatársai legutóbb egy San Diegóban rendezett ultrahangos kongresszuson mutatták be, hogyan juttattak kísérleti egerek tüdőszövetébe mikrobuborékokhoz kötött és ultrahanggal stimulált, fénykibocsátó anyagokat. Egy másik kísérletükben a központi idegrendszernek azt a védőmechanizmusát győzték le, amely meggátolja, hogy a nagyobb molekulák (gyógyszerek is) átjussanak a véráramból a központi idegrendszerbe. Ám ha ezeket a relatíve nagy anyagokat ultrahanggal aktivált mikrobuborékokhoz kötik, előbb-utóbb kimutathatóvá válnak az agy állományában. Ezzel megnyílt az út egy sor súlyos idegrendszeri betegség gyógyítása előtt.

Andrej Alexandrov, a birminghami University of Alabama kutatója humán kísérletekbe is belevágott. A stroke-ot követő három órán belül - amikor a kezelés a leghatásosabb - a betegek egyik csoportjának egy humán szöveti plazminogén aktivátor (tpA) nevű, vérrögöt feloldó gyógyszert adott be, a páciensek másik felénél pedig ugyanezt a szert ultrahanggal stimulált mikrobuborékokkal együtt alkalmazta. Ez utóbbi csoportban a páciensek 67 százalékánál állt helyre a normális agyi vérkeringés, míg a „sima" tPA-t kapottaknál ez az arány csupán 33 százalékos volt.

Ám az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a mikrobuborékos tPA-t kapottak csoportjában voltak újabb, halálos kimenetelű agyvérzéses esetek is. Azt még nem sikerült kideríteni, hogy ennek maga az alapbetegség vagy az intenzív kezelés volt az oka, ezért felfüggesztették a kísérleteket.