Van élet a Facebookon túl?

A kávé, cigaretta és drog után a Facebook az új függőség? A szinte már csak a virtuális térben élő Z-generáció egy visszafordíthatatlannak tűnő lejtőn lefelé száguldva valóban végleg elveszti a valóság fonalát? Vagy csupán az egykori grund alakult napjainkra világhálós helyszínné, és az ott elcsattanó fülesek lettek a ma negatív kommentjei? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Herczog Mária szociológus, Csernus Imre pszichiáter és Demeter Zsazsa, az Ashoka magyarországi koordinátora kedden a Megálló Csoport nyolcadik kerületi központjában – több-kevesebb sikerrel – olvasható a Heti Válasz – online oldalán.

A XXI. század eleje annak a kora, amikor az emberek minimális erőfeszítéssel akarnak gyors sikereket elérni, és az ezzel szükségszerűen járó nehézségek és fájdalmak elviselése zéróra csökkent. Ezért jó, amikor egy kattintással kommunikálhat valaki a fél világgal, és egy vállrándítással, szavakkal kimondott konfliktus nélkül legyinthet a neki szánt bántó kommentekre – emelte ki Csernus Imre pszichiáter, aki hozzátette, hogy ez a ki nem mondott és meg nem élt fájdalom hasítást okoz az emberben, így a gyerekben is, de ezt az illető meg sem éli. „Évek óta generációk tűnnek el a süllyesztőben" – hangsúlyozta Csernus.
A szakember szerint az egyetlen megoldást az jelentené, ha a szülők bevallanák önmaguknak, hogy mit éreznek, mit akarnak az életükkel, és ha ők őszintén beszélnének egymással, mert csak ezután tudnak támaszt adni a gyerekeiknek is. „Ha nekem jó, akkor tudok másnak is jót tenni."

Pedig Herczog Mária szerint itt lehetne megfogni a problémát. Ha például a 10 hetes nyári szünetben valódi, értelmes alternatívát jelentenének a tényleg felkészült személyzettel üzemelő családi napközik és társaik, „és nem tároló funkciót töltenének be". A szakember szerint a fogyasztói társadalomnak arra kellene végre értelmes választ találnia, hogy mit kezdjen a gépesítés és automatizálás révén jelentősen megnövekedett szabadidejével.
Magyarországon a gyerekek 20 százaléka mélyszegénységben él, ők a napi szükséges ennivalót sem kapják meg, nemhogy internet-hozzáférésük legyen, és a Facebookon éljék le rövid kis életüket – jegyezte meg Herczog Mária.

Csernus Imre ugyanakkor pesszimizmusának is hangot adott: „Évek óta beszélünk a témáról, de nem javul a helyzet."
Herczog Mária szociológus, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának munkatársa úgy reagált: a probléma az, hogy Magyarországon a gyermekek fele előre nem tervezett terhességből születik, ilyen formán a szülők nincsenek felkészülve az ezzel járó felelősségre.
Még nagyobb problémának látja azt, hogy jelenleg a gyermekvédelmi hálózatok sem tudják ellátni feladatukat, és – jegyezte meg – ezen a helyzeten nem segít az a kormányzati szándék, amely tovább növelné a bölcsődei és óvodai csoportok létszámát. „Fáradtak, túlterheltek és alulfizetettek a pedagógusok."