Nem közvetlenül a vérplazmáért fizetnek, hanem az emberek fáradozásaiért.
Ötszáz forint vagy húsz euró? Aki vérét adja, nem egyszer az utóbbira voksol. Csurgó környékéről is vannak érdeklődők az Ausztriába irányuló vérturizmusra.
Ismeretes: ausztriai véradásra toboroznak itthonról embereket, nagy sikerrel.
Az autóbusz Budapestről indul, leginkább a nyugat- dunántúli térségből szedik össze az embereket. Mivel a vérplazmára is vonatkozik a szervkereskedelmet tiltó nemzetközi jogszabály, ezt úgy kerülik meg, hogy nem közvetlenül a vérplazmáért fizetnek, hanem az emberek fáradozásaiért: alkalmanként 20 eurót adnak (itthon ötszáz forintos utalvány és egy tábla csokoládé jár), de karácsony előtt plusz 50 eurót is ígértek.
Aki többször megy, havonta 120-140 eurót is megkereshet, és aki új tagot visz, az jutalékkal is számolhat.
A vérturizmus híre döbbenetet váltott ki laikusokból és szakemberekből egyaránt. A Vöröskereszt Zala megyei szervezetének elnöke országos fellépést sürget. Baracskai Józsefné igazgató ezt azzal indokolta, hogy Ausztriában nem vetik alá olyan szigorú vizsgálatnak a donorokat, hogy alkalmasak-e a véradásra, mint itthon.
Magyarországon önkéntes a véradás, nem érdeke elhallgatni a véradónak, ha betegsége van, de érdeke lehet, ha pénzt kap érte. A vérplazma adása után a szervezetnek szüksége van regenerálódásra, ha ezt nem veszik figyelembe, betegséghez vezethet, amelynek gyógyítása a hazai egészségügyet terheli.
Dergez György, a Vöröskereszt csurgói szervezetének elnöke szerint probléma, hogy míg külföldön a véradás megszervezése és a véradás is egy szervezet, a Vöröskereszt égisze alatt történik, addig itthon a szervezés a Vöröskereszté, a vért az egyes véradó állomások veszik le.
- A véradás már nem olyan egyszerű, mint régen, amikor a munkahelyek elengedték dolgozóikat vért adni, vagy éppen a munkahelyek szerveztek véradást - mondta Dergez György.