Vizitdíj: utolsó elszámolás

Bár már több hónapja megszületett a népítélet a vizitdíj és a kórházi napidíj elbuktatásáról, a júniusi kimutatásokban még mindig szerepeltek az ezekből származó bevételek. A rendelők, kórházak elszámolása ugyanis három hónappal követi a pénzmozgás valós idejét; a júliusi mérlegben már nem lesz nyoma ezeknek a díjaknak. Erre az évre összesen 10,8 milliárd forint díjbevétel elszámolása jutott - tavaly egész évben 13,3 milliárd forintot rögzítettek az Egészségbiztosítási Alap mérlegében.

Az alap gazdálkodását azonban az sem veszélyezteti, hogy a szolgáltatókat kompenzálták a kieső díjbevételek miatt. A Napi Gazdaság információi szerint az első félévben 45 milliárd forint többlet halmozódott fel pénzforgalmi szemléletben, míg a költségvetésiben (vagyis az előlegek megtérülésével, illetve a nyugdíjbiztosítási alapnak az év elején átutalt 22 milliárd forint éven belüli szétterítésével kalkulálva) 58,8 milliárd forint a szufficit.

Az Egészségbiztosítási Alapnak terv szerint kevesebb mint 2 milliárd forint többlete keletkezhetne idén év végéig. Az eddigi folyamatok alapján ennél lényegesen jobb lehet az egyenleg, még úgy is, hogy például a gyógyszerfogyasztás csúcsa az év végére esik. Kérdés viszont, hogy a kormány mennyit használ fel a többletből az időközben jelentkező kiadásokra.

Az izgalomra mindig okot adó gyógyszerkasszából az időarányosnál több mint 16 milliárd forinttal költöttek kevesebbet fél év leforgása alatt. A júniusban kifizetett 27 milliárd forint szűk egymilliárddal nagyobb, mint az erre az időszakra jellemző havi átlag. Ennek magyarázata az lehet, hogy a szokásos hó eleji árcsökkenések egyre kisebb mértékűek: júniusban például 14 termék ára mérséklődött mindössze 3,83 százalékkal. Az első félévben összesen 157,7 milliárd forint ment ki ebből a kasszából.

Komolyabb, 7,8 milliárdos eltérés van még az időarányoshoz képest a gyógyító-megelőző ellátásoknál (elsősorban a járó- és fekvőbeteg-kezelések finanszírozásában), valamint 4,5 milliárd forinttal költöttek az időarányosnál kevesebbet a pénzbeli ellátásokra, elsősorban a táppénzre.