Bélflóra: amit az antibiotikum tönkretett, azt a probiotikum helyrehozhatja

Dr. Hidvégi Edit PhD gyermekgyógyász, tüdőgyógyász, gasztroenterológust (képünkön) kérdeztük a Lyme-kórnál alkalmazott antibiotikum-kúrák és a probiotikumok kapcsolatáról.

Doktornő, milyen hatással lehetnek az antibiotikumok a bélflórára?

Minden embernek más és más a bélflóra-összetétele. Az antibiotikumok hatalmas választéka létezik, mindegyik másféle baktériumra hat. A probiotikumok között is van olyan, amely csak egyféle baktériumtörzset tartalmaz, a másik kettőt, vagy 6-8, de akár 14 fajt is. Ugyanígy van a bélflórával is, van, amit ki tud irtani az antibiotikum, van, amit nem. A gombákra az antibiotikum nem hat. A gombák túlélik az antibiotikus kezelést, ilyenkor túl is szaporodhatnak. Az sem mindegy, hogy melyik antibiotikumot mennyi ideig szedik. Létezik olyan is, hogy valaki beszed egyfajta antibiotikumot és az alig érinti a bélflóráját, mert jó immunrendszere és vegyes összetételű bélflórája van. Van olyan antibiotikum, amit csak három napig kell szedni, és alig árt a bélflórának. Míg, ha valaki hosszasan szed olyan antibiotikumot, ami nagyon sokféle baktériumot ki tud irtani, például Lyme-kórja van, az sok esetben károsabb a bélflóra számára. Illetve vannak olyan széles spektrumú antibiotikumok – ezeket éppen a Lyme-kórban nem használják – amelyek a bélflórát akár fél évre is meg tudják változtatni.

Lehetséges-e teljesen kiirtani az emberi bélflórát?

Sajnos, lehetséges. Például, ha valakinél csontvelő-transzplantációra kerül sor, mindenféle baktériumot meg kell benne szüntetni. De létezik olyan gyógyszer, nem felszívódó antibiotikum, ami úgy működik, mint egy sikálókefe a bélrendszerben: a bél felszínén minden baktériumot kiirt. Ennek súlyos következményei lehetnek.

Mik a jelei annak, hogy a bélflóra sérült?

Többféle tünet merülhet fel, a leggyakoribb a hasmenés, az antibiotikum asszociált hasmenés. Az antibiotikum kiirtja a normál bélflórát, ezért hasmenése jelentkezik az illetőnek. A bennünk lévő baktériumok segítenek bennünket az emésztésben, vitaminokat és olyan anyagokat, is termelnek, amelyek a bélfal sejtjeit táplálják. Ha ez megszűnik, a bélfal érzékenyebb lesz, nem tud minden tápanyagot felszívni, hiányozni fognak a posztbiotikumok. A probiotikum az élő baktérium, a prebiotikum, amit „megeszik” a baktérium, és a posztbiotikum, amit a baktérium megtermel és a bél hasznosít. Ha a posztbiotikumok megváltoznak, jelentkezhet hasfájás, puffadás. Másrészt, az antibiotikumokban is van olyan összetevő, amely fokozza a bélmozgást. Az egyik ilyen, a klavulánsav, a bél előre történő mozgását fokozza, és maga az antibiotikum okoz hasmenést. A bélflóra felborulásával, bizonyos gáztermelő baktériumtörzsek elszaporodásával a gázképződés miatt alakul ki a puffadás.

Mit tehetünk az antibiotikum-kúra előtt, alatt és után az egészséges bélflóra egyensúlyáért?

Probiotikumot bármikor lehet szedni. Mindig azt szoktam mondani, nem kell túlzásba vinni a dolgokat. Az sem jó, ha valaki mindennap, állandó jelleggel probiotikumot szed. Mindenkinek van egy adott saját bélflórája. A probiotikumokban olyan ellenőrzött baktériumtörzsek vannak, amelyek tudottan jók és hasznosak a bélflóra szempontjából. Az alapszabály szerint heti 2-3 alkalommal be lehet venni egy olyan probiotikumot, amelyben többféle baktérium is van. A bélflóra különösen vegyes összetételű. Minél vegyesebb a probiotikum összetétele, annál jobb lehet az általános kondicionálásra. Fontos tudni, hogy az antibiotikum képes kiirtani a probiotikumban lévő baktériumokat is, ezért nem jó azzal egy időben bevenni. Az a legjobb, ha például egy antibiotikumot naponta kétszer kell szedni, mondjuk bevesszük reggel és este, és a köztes időben vegye be a probiotikus készítményt.

Milyen kritériumokat kell figyelembe venni egy probiotikum kiválasztásakor, és milyen tulajdonságokkal rendelkezik egy jó probiotikum? Miért fontos, hogy hányféle és milyen baktériumtörzset tartalmaz egy probiotikum?

A bélrendszerben az irodalom szerint több tízezer, akár százezer baktériumfaj található. Van 5-6 nagyobb baktériumtörzs, ezek persze alosztályokra, családokra lebonthatók. Ezek aránya sem mindegy, és mindegyik különböző tulajdonsággal rendelkezik, a probiotikumokban is különböző baktériumtörzsek vannak. Van olyan készítmény, amiben csak egyféle baktérium van, de annak sok-sok alfaja van, és attól is függ, hogy milyen hasznosulású, mire alkalmazzák. Ha egy probiotikumban többféle baktérium van, azok egymásra hatása sem lényegtelen. A tudományos vizsgálatokban elég nehéz kimutatni, hogy egy kombinált készítménynek mi a pontos hatása.

A bél melyik részének baktériumflóráját érdemes pótolni? A bevitt baktériumok nem pusztulnak el a gyomorsavban?

Régen azt hittük, hogy a gyomorsavat nem élik túl a baktériumok. Ma már tudjuk: csökkenti számukat a gyomorsav, de túl tudják élni azt. Közismert tény, hogy ha valaki rendszeresen gyomorsavcsökkentőt szed, az is megváltoztatja a bélflóra összetételét, mert a gyomorsavat küszöböli ki, és ezáltal sokkal több baktérium tud átjutni. Ha viszont magas a gyomorsav, csak azok tudnak átjutni, amelyek ellenállóak erre a savra. Ezért léteznek becsomagolt probiotikus készítmények, akár kapszulában, akár apró gyöngyökben: pelletben, ezek úgy tudnak átjutni a gyomorsavon, hogy nem károsodnak. De a gyomorban is élnek kóros baktériumok, például a Helicobacter pylori, amit szeretnénk kiirtani, ehhez antibiotikum kombináció és savcsökkentő kell.

Az immunkárosodottak számára biztonságosak-e a probiotikumok?

Az immunkárosodottaknak semmiképpen nem szabad olyan probiotikumokat kapniuk, ami invazív lehet. Előfordult, hogy azt mondták, azért nem szabad probiotikumot adni, mert akár szepszist is tud okozni. Egy átlagember, akár még kicsit csökkent immunitással is, nyugodtan szedheti a probiotikumokat. Az élesztőgomba alapú probiotikum jól szedhető antibiotikum kezelés mellett, de immunkárosodottaknak nem jó. Fontos tudni, hogy mivel mindenkinek egyéni a bélflórája, az egyiknek az egyik, a másiknak a másik válik be. Az sem mindegy, hogy a probiotikumoknak mik a hozzáadott anyagai, azaz prebiotikumai. Sok probiotikumnak olyan prebiotikumai vannak, amelyek hasmenést okozhatnak.

Lyme-kór esetén sokszor ajánlják a Bio-Kult probiotikumot is. Milyen típusú táplálkozási zavarok kezelésére ajánlott a Bio-Kult?

Ez a készítmény azért emelkedik ki a többi közül, mert 14 féle jó baktériumot tartalmaz és nincs benne frukto-oligoszacharid, amely a fruktóz felszívódási zavarosoknak tüneteket okozhatna. Ebből is látszik: egyáltalán nem mindegy, hogy milyen prebiotikum van a probiotikus készítményben. A probiotikumok egyes táplálékokban is benne vannak, kefirekben, joghurtokban, de olyan arányban vannak benne a probiotikus baktériumok, mint például egy pohár víz, illetve egy kád víz aránya. Nagyon jól esik a kefír és joghurt fogyasztása, de ha pótolni akarjuk az antibiotikum által kiesett bélflórát, a probiotikus étrendkiegészítő ajánlható.

Mikor érdemes a probiotikumokat csak úgy beszedni, és mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Haspuffadásnál érdemes kipróbálni a probiotikumokat. De ha két-három hétnél tovább tart a hasfájás, ha rövid távon nem múlnak a tünetek, érdemes orvoshoz fordulni. Valószínűleg a táplálkozást is érdemes megváltoztatni. Ha valaki terheli magát, vagy mondjuk sok tejet iszik és laktózintoleranciája van, akkor, ha áttér laktózmentes étrendre, nem lesz gond.

Milyen gyakran és milyen adagolásban kell szedni a táplálék-kiegészítőket az optimális eredmények érdekében?

Saját magam hetente kétszer beveszek valamilyen probiotikumot. Ha valaki antibiotikumot szed, akár a két antibiotikum szedés között, akár naponta kétszer is bevehet probiotikumot, de mindenképpen 2-3 órával az antibiotikum bevétele előtt vagy után. Ha erősebb az antibiotikum, akkor inkább három óra eltéréssel érdemes a probiotikumokat bevenni. De arra is van példa, hogy ha a bélflórát akarjuk normalizálni, akkor egy-két hétig minden nap veszünk be egy-egy adag probiotikumot.

Vannak-e mellékhatások vagy ellenjavallatok, különösen egy antibiotikus kúra mellett?

Bizonyos prebiotikumok görcsöket, akár hasmenést is tudnak okozni. Léteznek olyan hozzáadott anyagok, amelyek áldásosak, ha valakinek székrekedése van, de nem mindig örülnek neki. Az a legfontosabb tanácsom, hogy próbálkozni kell. A probiotikumok között is óriási különbség tapasztalható, és nincs örökérvényű recept. Ha valamelyikről úgy érezzük, nem vált be, ki kell próbálni egy másikat, mert mindenkinek eltérő a bélflórája, és mindenkinek más és más probiotikum válik be.