Egy szakma végveszélyben

Amióta patológusként dolgozom, hallom: végveszélyben a szakma, az utolsó előtti pillanatban vagyunk. Jelenleg - a korábbihoz képest is - elképzelhetetlenül rossz állapotok uralkodnak,- mondta el a vele készüt interjúban Dr. Iványi András bőrpatológia-szakértő a Medical Tribune áprilisi első számában.

Olyan mértékű a szakemberhiány, hogy néhány megyében már csupán egy-két patológus szakorvos tevékenykedik. Nálunk, a Károlyi Sándor Kórházban jobb a helyzet, jelenleg hárman vagyunk szakorvosok. Figyelembe kell azt is venni, hogy egy önállóan működni képes patológusnak nyolc-tíz éves gyakorlattal kell rendelkeznie (persze belátom, más szakmát is sokáig kell tanulni.

Jellemzőmódon rengeteg nyugdíjas kolléga dolgozik 75-80 évesen is. Ők nem kegyelemkenyéren élnek, ellenkezőleg, munkájuk nélkülözhetetlen a napi rutinban. Nem biztos, hogy 90 évesen is dolgozni fognak -- és akkor jaj nekünk! Rossz jel a jövőre nézve az is, hogy hihetetlenül kevés a rezidens. Volt olyan év, amikor országosan -- írd és mondd -- egy főrezidens jelentkezett patológiára. És persze alig akad szakvizsgára jelentkező. Néhány éve még a vizsga-előkészítőtanfolyamok húszas létszámmal zajlottak -- 2003-ban az egész országban összesen négy jelentkezőakadt. Nem is lehetett elindítani a továbbképzést- tette hozzá.

A szövettani munka iránti igény az elmúlt 15 évben a többszörösére nőtt. Ráadásul több és bonyolultabb kérdés megválaszolását várja el tőlünk a klinikus, legalábbis egy korrektnek tartott szövettani lelet esetén,- beszél a szakma jelenéről a szakember. Emlőrákban például régebben elegendő volt a szövettani típus meghatározása, ma nagyszámú prognosztikus faktort is meg kell adnunk; ehhez a metszet értékelése során rengeteg mérést és számítást végzünk. Ilyen a mitotikus index, a tumor mérete több dimenzióban is, a távolság a szabad szélektől és a többi. Jelenleg egy emlőrákos műtéti preparátum korrekt feldolgozása 1-2 órás patológusi munka a sok egyéb patológiai feladat, például a biopszia mellett. Miközben akad olyan intézet, ahol napi nyolc emlőműtétet is elvégeznek. És akkor még nem beszéltünk a nélkülözhetetlen immunhisztokémiai vizsgálatokról.

Új technológiák hódítanak, például az aspirációs citológia. Ez azért is öröm a számunkra, mert igazából a patológus most először kerül a szó szoros értelmében betegközelbe. Az aspirációs citológiai szakrendelés keretein belül a patológus kikérdezi a pácienst, kapcsolatba kerül vele. Az emlő-, nyirokcsomó- vagy szubkután elváltozásokból a beavatkozást is őmaga végzi. Nagyobb a sikerélményünk abban az értelemben is, hogy nagyobb a találati arány: a most tért hódító molekuláris patológia a DNS-elváltozások felfedezése alapján ezerszer pontosabb diagnózishoz segít minket, pontosabban a beteget.
A teljes intterjú