Laboratóriumok a minőség csapdájában

Magyarországon az utóbbi húsz évben alaposan felduzzadt a laboratóriumok száma. Ezzel párhuzamosan azonban megnőtt a feleslegesen elvégzett vizsgálatok mennyisége is. Ennek fő okát az elemzők abban látják, hogy az orvosok és a diagnosztikai műhelyek együttműködése nem kielégítő. A laboratóriumok munkáját számos gazdaságtalan intézkedés is nehezíti, - derül ki Prof. dr. Endrőczi Elemér, az Országos Laboratóriumi Központ nyugalmazott igazgató tanulmányából, melyet a Medical Tribune áprilisi első száma közölt.

Húsz éve még alig 200, ma 450 laboratórium vesz részt az országos ellátásban, pontosabban szolgáltat adatokat. Ez részben a korábbi kórház-rendelőintézet integráció felbomlásának következménye, részben a kisebb települések új rendelőintézeteivel magyarázható. Ugyanakkor a vizsgálatok 75-80 százalékát még mindig csupán 140-160 laboratórium végzi.

A magántulajdonban és üzleti vállalkozásban üzemeltetett laboratóriumok részesedése 12-14 százalékra becsülhető. A tulajdonviszony elvileg nem befolyásolhatná a laboratóriumi ellátás színvonalát, mivel a szolgáltatás minőségbiztosítása a tulajdonviszonytól független feladat. Ám nyilvánvaló, hogy amíg a profitorientált szolgáltató haszonra törekszik, addig az önkormányzati tulajdonban üzemeltetett -- és alulfinanszírozott -- munkahelyeknek szerényebbek a céljai: ők a gazdasági egyensúly fenntartásával is kiegyeznének. A megoldás a szektorsemleges finanszírozás, a szigorú szakmai szabályozás és a rendszeres ellenőrzés – lehetne, - írja a szerző.

Több nemzetközi felmérés igazolta, hogy a betegellátásban az analitikai hibák, a téves és hibás vizsgálatok aránya meglehetősen magas, gyakorisága mind a hazai, mind a fejlett országokban 30--50 ezer ppm (pars pro millio) között mozog. Ugyanakkor a felmérések szerint ezeknek alig 10-12 százaléka befolyásolja az orvos döntését! Jóval gyakoribb a preanalitikai hiba, amelynek hátterében a helytelen beteg-előkészítés és mintavétel játssza a főszerepet.

Az amerikai patológusok kollégiumának minőségbiztosítási programja keretében (Howanitz, 1994) behatóan tanulmányozták a téves orvosi laboratóriumi eredmények okait, és megállapították, hogy azok 93--95 százaléka preanalitikai és posztanalitikai tényezőkre vezethetők vissza -- az analitikai hiba csekély és "elhanyagolható". Meglehetősen nehéz megállapítani, hogy a vizsgálati igény megfelel-e a beteg szükségleteinek. Azaz melyik a szakmailag indokolatlan kérés, és melyik vizsgálat hiányzik a laboratórium repertoárjából!

A teljes tanulmány a MT honlapján.